A református egyház jelenti az intézményes magyar életet Angyalkúton [AUDIO]

„A templom a minden” | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„A templom a minden” | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az Arad megyei Angyalkút mai nevét a település területén ásott öt kút egyike fölé emelt, angyalt ábrázoló kőszoborról kapta, de csak a német lakosság 18. századi beköltözése után nevezték így a középkortól még Kisfalud néven ismert helységet.

A második világháború után több mint 160 sváb lakosát hurcolták a szovjetunióbeli munkatáborokba, sokan nem is tértek haza a lágerekből. Az 1960-as években kezdődött meg a német ajkú lakosság kitelepítése a kommunista Romániából, az üresen hagyott házaikba főként románokat költöztettek Bihar, Máramaros és Beszterce-Naszód megyéből, de ha elszórtan is, jöttek magyarok Szatmárból, ám főként a Szilágyságból. 

Többségük református vallású volt, és hamar megalapították saját kis szórványgyülekezetüket, amelyet Pataky Lehel Zsolt keresett fel. Hallgassa meg a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült riportot:

 

Az angyalkúti reformátusok önerőből építették fel a templomukat, 2000-ben szentelték fel. A mostani felnőtt gyülekezeti tagok kisgyerekként segédkeztek a munkálatoknál. Érthető, hogy a nyári templomfelújításkor is az első hívó szóra jöttek segíteni. 

Templomfelújítás kalákában | Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség Facebook-oldala

Az angyalkúti református gyülekezet asszonyai is kiveszik a részüket a közösségi programokból, csigatésztakészítéssel, mézeskalácssütéssel és a rendezvények „háttérmunkájának” biztosításával járulnak segítenek, ahol csak tudnak. Gombos Brigitta lelkipásztor a hitéleten kívüli tevékenységével, a közösség iránti odaadásával vívta ki az angyalkúti hívek tiszteletét és szeretetét, a vallás- és bibliaórákra, fakultatív magyar oktatásra nem csak magyar anyanyelvű gyerekek járnak.

Foglalkozás a gyerekekkel | Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség Facebook-oldala

A júniusi helyhatósági választásokon négy év szünet után sikerült visszajuttatnia az önkormányzatba egy képviselőt a magyarságnak, Bene Sándor személyében, így az október végén megalakuló új testületben már az RMDSZ jelöltje is ott lesz. Bene Sándor a református egyházközség gondnoka is egyben, és aktív szervezője a közösségi programoknak.

A rovatból ajánljuk:

Elektromos buszokkal oldják meg a tömegközlekedést Pécskán és a hozzá tartozó falvakban
Az 50 férőhelyes autóbuszok naponta kétszer fordulnak Tornyára és Szederhátra, a városban pedig óránként közlekednek majd.
Pert nyert a prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott Zarándnádas ügyében
Több mint 8700 hektáros területről és egy egész faluról van szó.
A magyar identitás tüze: Szent Iván-éji hagyományok Pécskán [AUDIO]
A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Búzavirág.
Közzétették az érettségi eredményeket: a Csiky-ben a vizsgázók 79 százaléka átment
Mind a 32 idei végzős sikeresen diplomázott az aradi magyar középiskolában.
Tilos itatásra vagy öntözésre használni a Maros vizét
A parajdi bányakatasztrófa nyomán megnőtt a sókoncentráció a folyóban.
A tanulásba vetett hit megerősítése – Magyar diákokat jutalmazott a tanfelügyelőség [AUDIO]
Tóhpál Renáta kisebbségi tanfelügyelő szerint motiváló erőt ad a közös odafigyelés.