A nyolcadikosok záróvizsgája, avagy az országosan egységes értékelés

Az oktatási tevékenység egyik legfontosabb eleme az elsajátított ismeretek mennyiségének és annak készségszintű alkalmazása képességének a mérése.

Ennek sikeres megvalósítása csak hosszú és nehézkes kutatómunkára alapozva lehetséges, és akkor tekinthető elértnek, ha a mérés során az értékelési eredmények normális, Gauss-görbe menti eloszlást adnak már viszonylag kis számú értékelt esetén is, és különösen nagy számú mintán. Ezen az ábrán a normális eloszlás két görbéje látható. A baloldali a romániai 1-től 10-ig történő osztályozásnak, a jobboldali a mindennapi gyakorlat szerinti 4-től 10-ig terjedőnek az ideális jegyeloszlását ábrázolja. A további grafikonokon e görbék által határolt felületek az alaptól eltérő színűek, és átfedésüket egy szaggatott vonallal jeleztük. A témának igen gazdag magyar szakirodalma van,[1] de román anyagok is elérhetők. A McKinsey tanácsadó világcég készített egy nemzetközi összehasonlító tanulmányt,[2] amelyben a nagyon jól teljesítő, illetve a gyors fejlődést mutató iskolarendszereknek közös vonásait hasonlították össze. Az országokat a PISA – az OECD Nemzetközi Tanulói Teljesítményértékelés Programja – és a TIMSS – matematika és természettudomány nemzetközi összehasonlító tudásszint-mérés – eredményei alapján választották ki. Összevetették a legjobban teljesítő Alberta (Kanada), Ausztrália, Belgium, Dél-Korea, Finnország, Hollandia, Hongkong, Japán, Ontario (Kanada), Szingapúr és Új-Zéland valamint olyan államok oktatási rendszereit, ahol a bevezetett reformok jelentős hatással voltak a tanulási eredményekre: Atlanta, Boston, Chicago, Anglia, Jordánia, New York és Ohio. Egyik következtetésük – a többi között – a tudásszint-mérés szükségessége, a másik pedig az, hogy a kiváló teljesítményhez minden gyermek sikere szükséges. A romániai közoktatásban 1964-ig évenként volt cikluszáró tudásszint-mérés, majd 1999-ben bevezették a képességvizsgát, amit mostanra az országos egységes értékelés váltott föl. A romániai társadalmi viszonyok azonban ezen ismérvek egyértelmű voltát föllazítják, torzítják. A 2012. évi nyolcadikos cikluszáró, országosan egységes értékelés eredményei vittek rá, hogy összegyűjtsem minél több megye eredményét. Összesen 29 megye[3] vizsgaeredményei kerültek föl – más-más formátumban – a világhálóra. Elsősorban ezek képezik e dolgozat hátterét. Arról nem voltak információim, hogy a vizsgaeredmények közzététele megyei kötelezettség volt-e, vagy saját helyi kezdeményezés. Tény, hogy a minisztérium a felvételi eredményeinek kihirdetésekor minden végzős vizsga- és fölvételi jegyét föltette a világhálóra de azok onnan szinte leszedhetetlenek, mert a 150 725 tanuló adatai 7 550 oldalon lettek volna elérhetőek[4].

Az elemzéshez felhasznált adatok forrásmegyéi.  A viszonyítás érdekében lássuk előbb a 2006. évi, Arad megyei képességvizsga egy-két tanulságát. A mérés objektivitását azzal vélte elérni a minisztérium, hogy a megye 136 általános iskolájának diákjait 25 vizsgáztató központba gyűjtötte össze, és ott idegen pedagógusokkal felügyeltette dolgozataik megírását. Ezt követően a dolgozatokat öt javítóközpontba behívott tanárokkal javíttatták. Ezzel gondolták kizárni a szubjektivitás minden csíráját. A vizsgázók matematika, román, anyanyelv, és átlagjegyeiből készült grafikonokból kiderül, hogy a szigorítási intézkedések keveset értek.  

[1] Arad, Argeş, Bihar, Beszterce-Naszód, Brassó, Brăila, Călăraşi, Dîmboviţa, Fehér, Galaţi, Gorj, Hargita, Hunyad, Kolozs, Konstanca, Kovászna, Máramaros, Maros, Neamţ, Olt, Prahova, Szatmár, Szeben, Szilágy, Teleorman, Temes, Tulcea, Vrancea, Vîlcea.

[1] http://admitere.edu.ro/2012/staticRepI/j/

A grafikonból látszó javítóközpontonkénti nagy eltérések – átmenési arány: megyei 89,33%, ménesi 94,44%, vladimirescui 52,13% – azt mutatják, hogy a vizsgáztatási körülmények igen eltérőek lehettek. Amíg az aradi Ghiba Birta Gimnáziumban, Kürtösön, Fenlakon és Vladimirescun betartották a szigorú felügyeleti követelményeket, addig – a román vizsga után – a többi 21 vizsgáztató központ mindenikében volt több-kevesebb lazaság. Az, hogy a vizsgaközpontonkénti átmenési arány román nyelvből és irodalomból csupán az említett négy vizsgáztató központban volt nagyobb, mint matematikából, arra enged következtetni, hogy nem tartották be a felügyeleti szabályokat. Az általános tapasztalat ugyanis az, hogy anyanyelvből – a román a vizsgázók zömének anyanyelve volt – jobb jegyeket érnek el a tanulók, mint matematikából. De a grafikonból látszik, hogy a matematika–román átmenési arányok közötti eltérések többnyire – a matematika javára – jelentősek. Erre egyetlen magyarázat van. A vizsgázók egy része valamilyen módon segítséget kapott. A második grafikon a 4378 vizsgázó román, matematika és anyanyelv, valamint ezek átlagértékének, médiájának eloszlását ábrázolja. A jegyeloszlás grafikonjából kitűnik, hogy a lehető legtöbb vizsgázónak átmenő jegyet adtak a dolgozatokat javító tanárok. 4,00 és 4,50 között nagyon kevesen, de 4,50 és 4,99 közötti jegyet senki sem kapott! Ezért a négyes utáni gödör és a 4,50 utáni nagy kiugrás.  A román jegyek 4,50 és 8,50 közötti eloszlása értelmezhetetlen. Hogy ebben a tartományban szinte azonos számú vizsgázó jutott minden jegyre, az szakmailag megmagyarázhatatlan. A négyesnél kisebb jegyeknél látszik a – szokásos – matematika jegyek román alattisága. Az 5,00–7,00 közötti tartomány arról árulkodik, hogy a második, a matematika vizsgán elnézők, sőt segítők voltak a vizsgafelügyelők. 7,00 fölött a román jegyek a matematika fölé kerekedtek, de az elvárhatónál jóval többen kapták meg. A matematikából 6,50-nél nagyobb jegyet kapók száma nagyon jól megközelítette az 1–10-es skála normális eloszlását, ami azt mutatja, hogy a jól teljesítő vizsgázók tudásához mért nehézségűek voltak a vizsgafeladatok. Az Arad megyében anyanyelvből kapott jegyek – kis számuk miatt – nem teszik lehetővé érdemi következtetés levonását. A matematika és román jegyek görbéinek csipkézettsége arról tanúskodik, hogy a cikluszáró tudásszint-mérés szakmai módszertanával, a tételek kalibrálásával nincs minden rendben. Megfelelő kalibráláson azt értem, hogy a nagyon könnyű, és az igen nehéz, a könnyű és a nehéz kérdések közötti megfelelő arány esetén a vizsgajegyek görbéi a Gauss-görbéhez közelítenének, és a nagy számú vizsgázó miatt egyesből közel annyi jegy lenne, mint tízesből, kettesből, mint kilencesből, hármasból, mint nyolcasból, és így tovább. A vizsgaátlag görbéjén látszik az olykor már szakmai berkekben is emlegetett, 1-től 10-esig terjedő, de 5-ös átmenő jegyű romániai osztályzatadás ellentmondásossága. Szakmailag értelmezhetetlen a 6,50 fölötti átlagjegyet elért vizsgázók nagy száma. A 2012-es országos értékelés 2012-ben Arad megye 124 iskolájában volt végzős nyolcadikos. A 3562 vizsgázó jegyeinek eloszlását mutatja az alábbi grafikon. A két vizsga között eltelt hat év alatt megszüntették a buktatást, ezért ezen a grafikonon nincs a 2006-oshoz hasonló törés az ötös jegynél. Megmaradt viszont a vonalak csipkézettsége, ami megerősíti a romániai nyolcadikosok cikluszáró vizsgáztatásának módszertani, és tudásszint-mérési szakmai hiányosságait. A matematika vonal két látványos törése – 2,50-nél és 7,50-nél –, valamint az egyértelmű maximum és a szélső minimumok – 1,50-nél és 10-nél – nagysága arra utal, hogy vagy nincs összhangban a tanított tananyag az elsajátíthatósággal, vagy a vizsgafeladatok rosszul kalibráltak, de a vizsgáztatási felügyelet hiányosságai is fölmerülhetnek, annak ellenére, hogy kamerákkal felügyelték a tantermeket. A román vonal maximuma még a 4–10-es normális eloszlásnál is fél jeggyel nagyobbnál van az elvárhatónál. Az elnyúló emelkedése és az indokoltnál jóval kisebb csökkenése a tételsor rossz kidolgozottságára utal. Az Arad megyében anyanyelvből kapott jegyek – kis számuk miatt – 2012-ben sem teszik lehetővé érdemi következtetés levonását. A 2006-os és a 2012-es Arad megyei eredmények összehasonlíthatatlanok. Ez a körülmény is arra utal, hogy ezekkel a vizsgákkal sok minden nincs rendben. Szakmailag korrekt körülmények között ugyanabban a megyében mindössze hat év eltéréssel nem születhetnek összehasonlíthatatlan eredmények. Alább az országosan egységes tételekkel és értékelési szempontok szerint megtartott 2012. évi nyolcadikos cikluszáró vizsga jegyeinek megyei szintű összehasonlító grafikonjait és a jegyeloszlását tekintjük át. A román vizsga Román nyelv és irodalomból Brăila megyében csupán a vizsgázók 8,32%-a kapott ötösnél kisebb jegyet, de Tulceaban is csak 22,85% teljesített ötös alatt. Érdekes, hogy a jelentős számú magyar vizsgázóval – 24,42% – rendelkező Szilágy megyében is csak 20,81% kapott ötösnél kisebb jegyet románból. A sorban utolsó színromán megye – Tulcea – után csak olyan megyék következnek, amelyekben jelentős a magyar vizsgázók aránya. E megyék között ötösnél nagyobb jegyet kapott a vizsgázók 24,19%-a Biharban (ahol a vizsgázók 20%-a kisebbségi), 24,65%-a Marosban (33,98%), 30,84%-a Szatmárban (28,31%), 42,28%-a Kovásznában (72,14%) és 51,65%-a Hargitában (93,98%). Ez az adatsor azt sugallja, hogy a román nyelv tanításának eredményessége nem román gyermekeknek, akár kistérségi tömbben élő nemzetiségi tanulók esetében is, lehet majdnem olyan eredményes, mint a román gyermekeknek. Az okok és lehetőségek föltárása még mindig várat magára. Lássuk, milyen volt a 29 megye jegyeloszlása románból. Az egytől tízig terjedő jegyskálán jól kalibrált tételsorral a jegyek görbéje maximumának az ötös és hatos között kellett volna lennie, de itt szinte a nyolcasnál van, ami még a 4–10-es normális eloszlási skála maximumánál is egy jeggyel nagyobb. Ez a görbe ezért arra enged következtetni, hogy nagyon rosszul voltak kalibrálva a vizsgatételek, ha egyáltalán volt ilyen szándék. A négyes tartományhoz tartozó oszlop alacsony, és az ötöshöz tartozó kiugró oszlop, és a nagyon sok ötös a javítás szubjektivitására, a javítótanárok átengedési reflexeire utalnak, holott a vizsgatermek bekamerázása, és a javítótanárok elzárása is ennek kiiktatását célozta. Ekkora mintán a túlságosan sok nagy jegy a nyolcas és kilences tartományban tudásszint-mérési ismérvekkel nem támasztható alá. Összevetve a jegyek eloszlását, a vizsgázók számával és, akár az 1–10-es, akár a 4–10-es normális eloszlási görbékkel megállapítható, hogy ez a román vizsga reális tudásszint-mérésre alkalmatlan volt. A matematika vizsga Matematikából Gorjban voltak az eredmények a legjobbak. Itt a vizsgázók 36,08%-a kapott ötösnél kisebb jegyet, míg a szintén olténiai Oltban szerepeltek legrosszabbul a vizsgázók, ahol 65,03% nem érte el az ötöst. A gyenge széleken volt az erdélyi Kolozs és Szatmár is. Előbbiben 38,42% vizsgázó kapott ötös alatt, míg utóbbiban már 59,90%. Mivel ezek az arányok nagyszámú vizsgázók teljesítménye alapján alakultak ki, itt is elmondható, hogy érdemes lenne alaposan szemügyre venni az okokat. Íme a matematika jegyek eloszlása: Föltűnően és megmagyarázhatatlanul nagy a négyesnél kisebb jegyet kapott vizsgázók száma. A normális eloszlási görbék nincsenek köszönő viszonyban a jegyek eloszlásával.  A négyes és hatos, valamint a hetes és nyolcas közötti tartomány jegyei az 1–10-es skála normális eloszlásához közeliek, de a 6–7 közöttiek lényegesen alacsonyabb, a 8–9-esek pedig magasabb oszlopot adtak. A 9–10-es tartomány oszlopa minden realitást nélkülöz. Mindez néhány következtetés levonását teszi lehetővé. Az 1–4-es tartomány a megtaníthatatlanaul nehéz tananyagra, a 6–7-es a tételek rossz kalibrálására, míg a 8–10-es a vizsgafelügyelet lazaságára, külső segítségre utal.  Anyanyelv Amint az a grafikonból látszik, az anyanyelv-vizsgák eredménye is üzenet értékű. Beszterce-Naszód megyében minden vizsgázó legalább ötöst írt, és a leggyengébb Arad megyében is sikeresen vizsgázott a jelentkezők 88%-a. Ebből máris kitűnik a tételek könnyű volta, és a rossz kalibrálás. Az anyanyelvből adott jegyek eloszlása a következő grafikonon szerepel.  A jegyek eloszlása anyanyelvből és a normális eloszlás lényeges eltérést mutat. A trendvonalból kiszakadt a 1–5-ös tartomány, és kiugrott az 5–6-os, ami itt is a javító tanárok engedékenységét tükrözi. A 8–10-es tartományba irreálisan sok dolgozatot minősítettek. A grafikonból egyértelműen látszik, hogy a vizsgatételek nagyon könnyűek voltak, ami a kalibrálás elmaradására is utal. Az átlagjegyek A román nyelv és irodalomból, matematikából és esetenként kisebbségi anyanyelvből kapott jegyek átlagának, a két szélen elhelyezkedő, Călăraşi és Máramaros megyék közötti lényeges eltérése – a vizsgázók 16,63 illetve 46,78 százalékának lett az átlaga ötösnél kisebb –, arra utal, hogy a vizsgáztatási körülmények, a felügyeleti szigor között – megyénként is – lényeges eltérések lehettek. Az átlagjegyek eloszlása a következő grafikonon szerepel.  A fentiekben jelzett ellentmondások dacára a hatosnál kisebb jegyek trendvonala közelít az 1–10-es normális eloszláshoz, de az 1–4-es átlagjegyek nagy száma a tananyag elsajátításának elmaradását mutatja, ami a nehéz és nagy mennyiségű tananyagot és a miatta ható csökkenő tanulási kedvet is tükrözi. A hatosnál nagyobb átlagjegyek sokaságára aligha van tudásszintmérési szakmai magyarázat. Íme a fent bemutatott tantárgy-trendvonalak egymáshoz és a normális eloszláshoz való viszonyulása.  Befejezésül lássuk, hogyan viszonyultak a tanulmányozott megyék tanulóinak az V–VIII-ban elért és a felvételi jegybe beszámított általánosai az országosan egységes értékelésen elért általánosukhoz. Ez az összehasonlítás sem mond mást, mint a korábbiak.   A románai általános iskolai oktatásban és a cikluszáró tudásszintmérésben semmi sincs rendben.  Arra ugyanis nincs, és nem is lehet magyarázat, hogy 9,36-os V-VIII-as általánossal rendelkező tanulónak kettesnél kisebb legyen a jegye a cikluszáró értékelésen. Az egyik 2012. nyári pedagógus-továbbképzőn valaki úgy fogalmazott, hogy a romániai közoktatásban káosz uralkodik. Az itt bemutatott tények ezt az álláspontot látszanak igazolni. Talán ez is az egyik oka annak, hogy soha senki sem készítette még el a romániai közoktatás állapotának átfogó szakmai elemzését. Itt lenne az ideje, hogy ha nagyon lassan is, de végre megszűnjön az oktatásban a csődtermelés, ami alapját képezi az általános társadalmi krízisnek, amelyben Románia van. Könyvészet Ezek a vizsgák két okból fontosak.

[1] – Csapó Benő – Az iskolai tudás, 2002, Osiris kiadó, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/iskolai-tudas-eloszo/adatok.html

– Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért, 2008, www.mek.oszk.hu/08200/08222/08222.pdf

– A közoktatási intézmények teljesítményének mérése-értékelése, az iskolák elszámoltathatósága http://econ.core.hu/file/download/zk/zoldkonyv_oktatas_07.pdf

–  Fóris-Ferenczi Rita – A tervezéstől az értékelésig. Tanterv és értékeléselmélet. Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2008.

– Evaluarea Naţională la finalul clasei a IV-a, Bucureşti, 2007, http://administraresite.edu.ro/index.php?module=uploads&func=download&fileId=9529

–  Testarea naţională a elevilor în Europa: obiectivele, organizarea şi utilizarea rezultatelor, 2009, http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/thematic_reports/109RO.pdf

– Calitatea în învăţământ şi educaţie: perspectiva managementului economic http://www.unibuc.ro/studies/Doctorate2012Ianuarie/Puchin%20Alina%20Elena%20-%20Calitatea%20in%20invatamant%20si%20educatie/Rezumat%20final%20completat.pdf

–  Sistemul românesc de asigurare a calităţii educaţiei preuniversitare. Putem reforma formele fără fond http://sar.org.ro/wp-content/uploads/2013/01/SAR-Policy-Brief-62_Asigurarea-calitatii-in-educatie_final.pdf

– Replică la Nota de politici: „Policy Brief #62 Ianuarie 2013. Sistemul românesc de asigurare a calității educației preuniversitare. Putem reforma formele fără fond?” realizată de Societatea Academică din România, http://www.dascali.ro/2013/01/comunicat-oficial-aracip-replica-la-nota-de-politici-policy-brief-62-ianuarie-2013-sistemul-romanesc-de-asigurare-a-calitatii-educatiei-preuniversitare-putem-reforma-formele-fara-fond/

[1] Mi áll a világ iskolai rendszerei legsikeresebb teljesítményének hátterében? 2007. szeptember, http://ebookbrowse.com/mckinsey-jelentes-magyar-pdf-d46011359

1. Minden vizsgázó számot ad tárgyi tudásáról, értelmi képességeiről és készségeiről, hogy ezek ismeretében választhasson a továbbtanulási lehetőségek közül, illetve az egyes szakképző vagy elméleti középiskolák diákja lehessen.
2. Az oktatási rendszer minőségjavító korrekciókat hajthasson végre.

Nagy István fizikatanár, Pécska

(A tanulmány hamarosan megjelenik a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Magiszter folyóiratában)