A „békesség megőrzése érdekében” tiltották be a székely zászlót március 15-én

A közleményben a csendőrség mindenekelőtt leszögezi, hogy „a rendezvény megemlékező jellegű volt (…), ahogy azt a szervezők is jelezték”. D. Nagy Károly – négy éve minden március 15-én és október 6-án magyar és székely zászlókkal jelent meg az emlékünnepségeken, de eddig nem szúrt szemet a hatóságoknak – igazoltatásával kapcsolatban leszögezik: „A csendőrök eljárása a rendezvény helyszínén a nyilvános rendezvények szervezésére és lebonyolítására vonatkozó 1991/60-as sz. törvénnyel összhangban történt. A törvény előírja, hogy a területileg illetékes csendőrségnek kötelessége biztosítania a nyilvános rendezvények zavartalan lefolyását. Az eset, amire önök hivatkoznak (D. Nagy Károly felszólítása, hogy tegye el a székely zászlót – a szerk.) a résztvevők biztonsága érdekében történt, hogy elejét vegyék az olyan incidenseknek, amelyek a rendezvény békés jellegét veszélyeztették volna” – áll Emilia Finata őrnagy, az Arad Megyei Csendőrség sajtószóvivőjének válaszában.

Korábban a szélsőjobbos román szervezetek felvonulást terveztek a városban március 15-re, ám utólag ettől elálltak, de azért a sajtóban bejelentették, hogy a térre vezető utcákban jelen lesznek, és figyelik, nehogy „irredenta, az ország területi egységét veszélyeztető jelképeket” hozzanak magukkal a résztvevők, mert azokat elkobozzák a megemlékezőktől. Ilyesmire nem került sor, de azért szokatlanul nagy karhatalmi kíséret mellett zajlott – az amúgy mindig békés – megemlékezést, a szomszédos utcákban egyenruhás és civil öltözetű rendvédelmiek őrködtek.

A március 15-i esetről itt hallgathatják meg a Kossuth Rádióban elhangzott riportot.

Pataky Lehel Zsolt