Aradi kötődésű művész a Nagybányai Festőiskola 130. évfordulós jubileumi kiállításának fókuszában

Huszt vára

A Nagybányai Festőiskolát alapító Hollósy Simon egyik ikonikus alkotása: Huszt vára | Forrás: Kölcsey Egyesület

November 19-én a megyei múzeum képzőművészeti osztályán nyílik meg a művésztelep történetét bemutató tárlat, melynek központi eleme Klein József munkássága.

Idén 130 éve, hogy megalapították a Nagybányai Festőiskolát, Közép-Európa egyik legfontosabb művészeti központját. Ebből az alkalomból az Arad Megyei Múzeum, a Nagybányai Megyei Művészeti Múzeummal, a Máramarosszigeti Múzeummal és a Kolozsvári Művészeti Múzeummal partnerségben rendezi meg a 130 éves a Nagybányai Festőiskola – Fókuszban Klein József művészete című jubileumi kiállítást, amely 2026. november 19. és 2027. március 14. között lesz látogatható az Arad Megyei Múzeum Művészeti részlegén (Gheorghe Popa de Teiuș/Ferdinánd u. 2–4 sz., II. emelet, a könyvtár fölött).

Az aradi kiállítás egyszerre jubileumi tárlat és művészeti örökségmentő projekt, amely a közép-európai művészet egyik legjelentősebb alkotóközpontjának történetét állítja ismét a közönség figyelmének középpontjába. A kurátori koncepció a Nagybányai Művésztelep sokszínűségét mutatja be olyan alkotók révén, mint Hollósy Simon, Boromisza Tibor, Czóbel Béla, Ziffer Sándor, Ipolit Strâmbu, Tasso Marchini, Munteanu Letícia, Aurel Popp és Traian Bilțiu-Dăncuș, miközben kapcsolatot teremt Klein József (1896–1945) életművével és személyiségével.

A Csermőről származó Klein József művein keresztül jelképesen tér vissza élete kezdetének helyszínére,

lehetőséget adva a közönségnek arra, hogy ne csupán egy jelentős művész alkotásait, hanem egy kereséssel, megújulással és tragédiával meghatározott művészi sors történetét is megismerje.

Klein József és a Nagybányai Festőiskola

1896 nyarán Hollósy Simon kezdeményezésére, valamint olyan művészek közreműködésével, mint Réti István, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla és Ferenczy Károly, Nagybányán olyan művészeti mozgalom született, amely később a modern európai festészet egyik meghatározó műhelyévé vált. A természet utáni tanulmányozásra és a szabadtéri festészetre épülő szabad festőiskolaként indult művésztelep több mint ezer közép- és délkelet-európai növendéket vonzott. Az akadémiai konvenciók elutasítása, az új művészeti irányzatok iránti nyitottság és az európai művészeti áramlatokkal való kapcsolat egy nemzetközi jelentőségű kulturális jelenség kibontakozását eredményezte.

Ebbe a művészeti közegbe illeszkedik Klein József festő, grafikus és szobrász munkássága is, akinek életműve egyszerre tükrözi a nagybányai iskola formáló hatását és a művészi nyelv megújítására irányuló törekvést.

Tanulmányait Budapesten végezte, ahol Ferenczy Károly és Réti István tanítványa volt. Később csatlakozott a nagybányai művésztelephez, ahol felfedezte a plein air festészet lehetőségeit. Ezt követte párizsi időszaka, amely közelebb vitte az impresszionista érzékenységhez, a fauvizmus erőteljes színhasználatához és az Új Tárgyiasság szemléletéhez.

Az Arad vármegyei zsidó származású, szerény körülmények között élő családban született Klein József már gyermekkorában megtapasztalta a kor anyagi és társadalmi nehézségeit. Ezek az élmények mély nyomot hagytak művészetében: a hétköznapi emberek élete, mindennapi jelenetek és az emberi sors visszatérő témáivá váltak alkotásainak. A realizmust impresszionista és fauvista hatásokkal ötvöző művész érzékenyen ábrázolta környezetét, különös figyelmet fordítva a körülötte élők valóságára és tragédiáira.

A Franciaországból való hazatérése után Klein József Nagybányán, Kolozsváron, Aradon, Bukarestben és Temesváron rendezett egyéni és csoportos kiállításokon mutatta be műveit, és a kor európai avantgárd törekvései iránt nyitott alkotóként szerzett elismerést. Tematikai repertoárjának gazdagodása, a társadalmi kérdések iránti érdeklődése és az új képzőművészeti formák kísérletező alkalmazása sajátos művészi nyelv kialakulását eredményezte.

A művész pályáját tragikusan szakította félbe a holokauszt. 1944-ben Klein Józsefet és feleségét Nagybányáról deportálták az Auschwitz–Birkenau koncentrációs táborba, ahol életüket vesztették.

A festő műtermében őrzött alkotások jelentős részét a holokauszt idején a magyar festő, Krizsán János mentette meg a pusztulástól.

  • A kiállítás megnyitóját november 19-én, csütörtökön, 15 órakor tartják. A tárlatot Robert Strebeli, a Nagybányai Művészeti Központ vezetője, Iulia Mesea és Adriana Pantazi művészettörténészek mutatják be. A kiállítás 2027. március 14-ig látogatható.

A rovatból ajánljuk:

Közel húsz év után újra megnyílik a Stúdió mozi
Szombat délután emlékkiállítást és vetítést tartanak a filmszínházban.
Bumburnyák és a nagyrévi méregkeverő asszonyok Aradon
Néptáncszínházi előadások kicsiknek és nagyoknak a kamaraszínház műsorán.
Arad a Határtalan Napok idei vendége
November 5. és 7. között tartják a Miskolci Nemzeti Színház fesztiválját.
Fergeteges és szívbe markoló békéscsabai vendégjáték a Valahol Európában
A világháborúban otthonukat vesztett gyerekek különös közösséget alkotnak.
Ady szerelmei az Aradi Kamaraszínházban
A budapesti Sensum Arts Színház produkciója a Déryné Program révén jut el Aradra.
„Nem tudsz te semmit” – Kövér Péter el- és mellébeszélései új kötetben
A Németországban élő szerző október 28-án mutatja be legújabb könyvét Aradon.