A Németországban élő nyugdíjas fogorvos Aradon született 1951-ben. Iskoláit három bánsági nyelven végezte. A fiatalkori kapcsolatok a számára meghatározók, az emigrációban is támaszt nyújtottak, később pedig ötletet az íráshoz – mondta el egy tavalyi író–olvasó-találkozón az Aradi Híreknek.
„Születési hibából, a valóságot görbe tükörben látja és láttatja. Azóta egy élményeket gyűjtő jött-ment, az ideje nagy részét az élet fogas kérdéseinek szentelte” – olvasható nem kevés öniróniát tartalmazó önjellemzéséből.

E művéből kiderül, hogy ami mű, az nem lehet eredeti. A vezérfonala az, hogy nincs vezérfonala. A népies hatáshoz bor illik. A modernizmushoz már valami tömény kell. A könnyed ábrándozáshoz elég a sör is
– szerepel az el- és mellébeszélések műfaji meghatározású kötet leírásában.
„Meghívlak egy kölcsönkönyvtárba, ahol nem írott történeteket kölcsönözhetsz ki, hanem hús-vér személyeket, egy félórára, akik maguk mesélik el életüket, sikereiket, valós- vagy vélt hibáikat. Dráma és szerencse, lemeztelenített lelkiismeretek. Összevetheted a sajátoddal, előnye, hogy ítélhetsz róluk, anélkül, hogy végig élnéd sorsukat. Van ilyen! Humánkönyvtár. Tudtad ezt? Tudtad egy nyavalyát. Nem tudsz semmit” – hangzik Kövér Péter sajátos hangvételű meghívója.


