Ópálos térségében az idei nyári időszakban sem lesz lehetőség a mezőgazdasági területek öntözésére, mivel a következő hetekben megkezdődik a Marosból szivattyúzott vizet vezető csatorna 2,7 kilométeres szakaszának betonozása. Az Országos Talajjavító Ügynökség (ANIF) Arad megyei kirendeltségének igazgatója, Alexandru Pantea az Agerpres hírügynökségnek elmondta:
a csatorna utolsó olyan szakaszát is lebetonozzák, ahonnan eddig még ki lehetett nyerni vizet az öntözéshez, hogy a víz többé ne szivárogjon el a homokos talajban.
A szóban forgó 2,7 kilométeres rész a teljes, hét kilométer hosszú, homokos altalajon futó csatornaszakasz része, amely miatt az Ópálosnál felpumpált víz nagy része elfolyt, mielőtt elérhette volna a gazdákat. Tavaly mintegy négy kilométert már lebetonoztak két korábbi projekt keretében. A mostani beruházás értéke 6,7 millió lej + áfa.
„Tavaly körülbelül 400 hektárnyi területet sikerült öntözni, de azt tapasztaltuk, hogy továbbra is jelentős vízveszteségek vannak a szivárgások miatt. Ezért döntöttünk úgy, hogy elvégezzük a 2,7 kilométeres szakasz kotrását és betonozását, amely az ópálosi szivattyúállomástól indul” – mondta Pantea. Az igazgató szerint a munkálatok körülbelül két hónapig tartanak, így a nyár folyamán nem lehet majd vizet pumpálni a csatornába.
A projekt eredetileg korábban kellett volna elkezdődjön, hogy a gazdák a csapadékmentes időszakokban öntözni tudjanak, ám a közbeszerzési eljárás a késve elfogadott állami költségvetés miatt csúszott.
Az ópálosi szivattyúállomás akár 4000 hektárnyi területet is öntözhetne, ám az elmúlt hat évben alig működött.
Az állomást az 1960-as években helyezték üzembe, és a ’90-es évekig használták, majd az elavult rendszert leállították. Felújítása csaknem három évtizeddel később történt meg, és 2019. november 2-án avatták fel, mintegy 1,2 millió lejes beruházással. Kicserélték a szivattyúkat, és felújították a Marosból kinyert vizet a szántók felé vezető csatornát. A felújítás után azonban az állomást csak az első évben használták, mert kiderült: a csatornába küldött víz teljes mennyisége elszivárog, mielőtt elérné a mezőgazdasági területeket.
Arad megyében legfeljebb 11 000 hektár öntözhető a 350 000 hektárnyi szántóföldből, a szemlaki, az ópálosi és az aradi szivattyúállomások révén. Tavaly azonban mindössze 400 hektárt öntöztek Ópálos térségében – részben azért, mert a gazdák nem nyújtottak be igényléseket a saját berendezéseik magas üzemeltetési költségei miatt, részben pedig műszaki problémák és az aszályos időszakokban alacsony talajvíz miatt.
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke az aradi Híreknekk elmonda, hogy hiába is biztosítana öntözővizet az ANIF, a földműveléssel foglalkozók többsége nem rendelkezik megfelelő öntözőberendezésekkel. Az elmúlt három évtizedben az állam elhanyagolta a kanálisrendszereket, így nem volt értelme beszerezni az eszközöket, mostanra pedig olyan nagy befeketés lenne, hogy a gazdák többsége önerőből képtelen ezt vállalni.


