Sebestyén Csaba: a vidék éltesse és táplálja a nemzetet

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) szombaton az Arad megyei Ópáloson tartotta 12. küldöttgyűlését, amelyen újabb négy évre elnökké választották Sebestyén Csabát, és részben megújították az elnökség összetételét.

Az idei küldöttgyűlést a koronavírus-járványra való tekintettel a hatályos előírások betartásával rendezhették meg, így a korábbi két-háromszáz résztvevő helyett csak ötvenen lehettek jelen, de a közgyűlés így is határozatképes volt – állapította meg Sebestyén Csaba.

Szintén a koronavírus-járvány szólt közbe a XXI. Magyar–magyar gazdatalálkozó szervezésébe – tudtuk meg ifj. Zágoni-Szabó Andrástól, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnökétől. Az AMGE több mint húsz éve az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon tartja meg a Kárpát-medencei magyar gazdaszervezetek és az anyaországi szakminisztérium képviselőinek a találkozóját, amire idén rendhagyó módon került sor, hiszen a határátlépési korlátozások miatt a külföldi meghívottak nem jöhettek el – az Agromalimot sem tartotta meg a kereskedelmi kamara –, így erdélyi résztvevőkkel zajlott a magyar–magyar gazdatalálkozó az Arad Megyei Kulturális Központ támogatásával.

A régi-új elnök a következő időszak legfontosabb feladatának a parlamenti érdekérvényesítést, az agráriumot érintő döntések meghozatalában az RMGE megkerülhetetlené tételét nevezte. Az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselőjeként tevékenykedő Sebestyén Csaba fontosnak tartja a gazdák számára elérhető uniós támogatások lehívásának egyszerűsítését, a kisgazdaságok versenyképessé tételét is.

„Meggyőződésünk, hogy úgy tudunk hatékonyan és eredményesen működni, ha az érdekképviselet megfelelő politikai támogatottságot kap. Arra értük a küldötteket, hogy hazamenve tudatosítsák mindenkiben, hogy egy erős parlamenti frakció nélkül nem fogunk tudni érvényesülni. Addig vagyunk erősek, amíg nem tudnak megkerülni bennünket, amíg nem hozhatnak döntéseket a megkérdezésünk nélkül. Ebben a gazdáknak nagy szerepük van, mert az erdélyi emberek sokkal nagyobb arányban élnek vidéken, mint a Kárpáton-túliak. Fontos számunkra, hogy a vidék megmaradjon, hogy a vidék éltesse és táplálja a nemzetet, s nemcsak kenyérrel, hanem utánpótlással is” – fejtette ki.

Sebestyén Csaba a legutóbbi négy év eredményei közé sorolta, hogy Fehér, Szeben és Hunyad megyében sikerült jogszerűen bejegyzett magyar gazdaegyleteket létesíteniük, illetve az RMGE két kevésbé aktív tagszervezetét, a Szilágy és Brassói megyeit átszervezték. „Az egyetlen olyan érdekvédelmi szervezet, amelyik minden szinten képviseli a gazdákat, az RMGE” – fűzte hozzá.

A 2021-től kezdődő új európai uniós költségvetési ciklus kapcsán Sebestyén Csaba kifejtette, hogy a területalapú támogatás remélhetőleg nő, míg a vidékfejlesztési programokra kevesebb pénz jut Romániában. Több mint tíz százalékkal lesz nagyobb a területalapú támogatás: 12,4 milliárd euró helyett 13,78 milliárd lesz. „Bízom benne, hogy a mi gazdáink is élni tudnak majd a lehetőséggel, és a szükségleteiknek megfelelően igénybe tudják ezeket venni” – mondta.

HU – A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete az október 3-i. küldöttülésén újraválasztotta Sebestyén Csaba-Istvánt a...

Közzétette: Csaba Sebestyén – 2020. október 4., vasárnap

A vidékfejlesztési alapokat 8,2 milliárdról 7-re faragták le, és ezeknek az összegeknek az igénybe vételéhez szükségesnek látta egy nemzeti vidéki stratégia kidolgozását. „Az RMGE jelenleg tagja annak a bizottságnak, amelyik ezt kidolgozza, de – ismétlem magam – addig vagyunk tagok, amíg az RMDSZ erős parlamenti képviselettel rendelkezik. Ha már nem leszünk azok, sajnos nem fogunk tudni beleszólni a vidékfejlesztési támogatások elosztásába, hogy ezeket a mi gazdáink is megkaphassák, s ne csak a nagygazdaságok hívhassák le ezeket. Nekünk az a célunk, hogy a kis, nem rossz értelemben vett parasztgazdaságok is hozzáférhessenek a támogatásokhoz, és ezek egyszerűen legyenek igényelhetők. Ezenkívül sok mindent kell még változtani az agráriumban, de bízunk benne, hogy tényezők maradunk és ezekbe is bele tudunk szólni” – mondta.

Megújult az elnökség is

Az ópálosi küldöttgyűlésen részben megújult az elnökség összetétele is. Fontos változás, hogy az eddigi ügyvezető elnök, ifj. Zágoni-Szabó András helyét Bakó Béla Alpár, a falugazdász-hálózat koordinátora vette át.

  • Az elnökség:
  • Sebestyén Csaba elnök (Hargita megye)
  • Bakó Béla Alpár ügyvezető elnök (Kolozs)
  • Ifj. Zágoni-Szabó András alelnök (Arad)
  • Bölöni Ferenc alelnök (Hargita)
  • Nagy Zsolt (Arad)
  • Kovács Ottó (Szatmár)
  • Benkő József Zsolt (Temes)
  • Bajzáth András Gábor (Beszterce-Naszód)
  • Fodor István (Szatmár)
  • Debreczeni József (Kolozs)
  • Szentmiklósi Zoltán (Bihar)

Az RMGE falugazdász-hálózatában tíz fő dolgozik Bakó Béla Alpárt is beleértve, ők Arad, Hunyad, Temes, Fehér, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szeben megyében nyújtanak szaktanácsadást a földműveléssel foglalkozóknak. Fő célcsoportjuk a kis- és közepes gazdaságok, de nemcsak a mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységben merül ki a feladatuk. „Szociális problémáktól elkezdve bármivel, amire a vidéken élő embernek szüksége lehet, mi igyekszünk segíteni” – mondta.

A falugazdászoknak nincs olyan elismertségük még, mint Magyarországon, Erdélyben nagyobb számban 2018-ban kezdtek el dolgozni a magyar vidékfejlesztési minisztérium és a Nemzeti Agrárkamara támogatásával. „Az első másfél év nem volt könnyű, mert az emberek eléggé szkeptikusak voltak, azt sem tudták, mit akarunk tőlük – idézte fel Bakó Béla Alpár. – Nehezen értették meg, hogy egy tanácsadói hálózatot működtetünk, és hogy olyan információkat próbálunk hozzájuk eljuttani, amit máshonnan nem, vagy csak nagyon nehezen kaphatnak meg.”

A koordinátor szerint a magyarországi gazdák megszokhatták, hogy az Agrárkamar elintézi az ügyes-bajos dolgaikat, de Romániában ez egy „fehér folt”, és az RMGE falugazdász-hálózata próbálja magára vállalni ezt a feladatot.

A rovatból ajánljuk:

Több mint 30 százalékkal drágult a tojás, és nem várható árcsökkenés
Globális jelenség, aminek oka a termelési költségek emelkedése és a piaci ellátási zavarok.
Új gyár nyitja meg kapuit Borosjenőben, 500 munkahelyet teremtve
Többek között vezérlőket, távirányítókat és tápegységeket gyárt a németországi Limoss.
Bezárja borosjenői gyárát az Aptiv, ezer embernek kell más munka után néznie
Az amerikai vállalat a termelést Borosjenőből az Európai Unión kívülre helyezi át.
Felavatták az ország egyik legnagyobb napelemparkját Kisjenőben
Több mint 50 hektáron terül el, de csak saját használatra termel áramot.
Az adóemelés ellenére sem csökkent az államháztartási hiány
Az első nyolc hónapban a kiadások 86,36 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket.
Már 500 szarvasmarhát kellett levágni leukózis miatt
Arad megyében 167 gócpontot találták, és már több mint ezer beteg állatot tartanak nyilván.