A roppant szövevényes, az igazságszolgáltatás minden lépcsőjét megjárt, sőt újrakezdett bírósági eljárás több mint másfél évtizede tart, és a Zaránd-hegységben található Arad megyei falu lakóinak többségét érinti, ugyanis a per tárgya 8742 hektár erdő és legelő (gyakorlatilag a település teljes vagyonának) a restitúciója.
A külterület a két világháború között még Grosz József és családja birtokában volt, a tárgyalásokon bemutatott iratok szerint a vagyont unokájuk, Mairovitz Katalin örökölte. (Grosz József többek között fakereskedéssel foglalkozott, 1904-ben gőzüzemű ipari vasutat épített, hogy nádasi erdeiből a fát az Arad–Tövis vasútvonal melletti átrakóhoz szállíttassa.) Mairovitz Katalin férje még az 1989-es rendszerváltás előtt elhunyt, ő pedig 2004-ben, 93 éves korában. Tagja volt a zsidó hitközségnek, ahonnan naponta kapott ebédet, és más támogatást is, de időközben eltartási szerződést is kötött a Colţeu házaspárral, Mihai Alexandruval és Vioricával. Mairovitz Katalin a halála előtti években, kihasználva a restitúciós törvényt, egyedüli örökösként visszakérte és meg is kapta a Grosz család nádasi földjeit (valószínűleg az idős hölgy nem egyedül járta végig a restitúció bürokratikus útját, hanem „segítői” voltak). Az eltartási szerződés értelmében a néni összes vagyona a Colţeu családot illette, ezért kérték az ingatlan átírását a nevükre. Ezt követően fogott össze húsz zarándnádasi család, és bíróságra vitték az ügyet, mert attól féltek, hogy állataik legelő nélkül maradnak, elzavarják őket a földekről, gyakorlatilag odalesz a megélhetésük.
A Borosjenői Bíróságon kezdődött ügy átkerült a megyei törvényszékhez, onnan a Temesvári Ítélőtáblához, ahol viszont már – öt évvel ezelőtt – a korrupcióellenes ügyészséget is bevonták a kivizsgálásba. A nádasi lakosokat képviselő Stelian Lupu ügyvéd szerint ugyanis Adrian Vlai aradi közjegyző nem igazolhatta volna még 2003-ban Mairovitz Katalin örökösödési jogosultságát, mert a néni már 1939-től nem volt a terület birtokosa, tehát nem is igényelhette volna vissza. Az is gyanúra adott okot, hogy a Colţeu házaspár lánya az ügy kezdetekor a nádasi erdészet igazgatója volt… 2014-ben házkutatást is tartottak mind a már említett közjegyzői irodában, mind a nádasi erdészetnél, végül a táblabíróság – immár büntetőperes eljárásban – semmisnek nyilvánította az örökösödési papírt.
Az Arad Megyei Földosztó Bizottság ezt követően kérte a Legfelső Bíróságtól és Semmítőszéktől az ügy teljes újratárgyalását, a törvénykező pedig az Olt megyei Balș városi bíróságára rendelte az alapfokú tárgyalást. Ezen mondták ki a múlt szeptemberben a nádasi lakosoknak kedvező ítéletet, de mivel az nem volt jogerős, a Colțeu família ügyvédje fellebbezett a döntés ellen.
Folytatása következik.
