És ezt biztos nem égeti oda a sütőipar, mert kizárólag saját zsebéről van szó. A pékek, amint megtudták, hogy az aszály miatt drágul a gabona, azonnal nekiálltak kalkulálni, mennyivel emeljék a kenyér és péksütemények árát, pedig az európai piacokon még nem tapasztalható különösebb árrobbanás. A párizsi gabonatőzsdén az ár 260 euró/tonna körül mozog, jelenleg Romániában a termelőknél 210 euró. A Ziarul Financiar által megkérdezett szakemberek úgy vélik, az elkövetkező két hónapban értelmetlen az áremelés, főleg azért, mert a sütőiparban a feketegazdaság aránya 60-70 százalék körüli, az egyik legnagyobb az országban. A kereskedők java számla nélkül vásárolja fel a búzát (is) a parcellák szélén, a malmok feketén őrölnek, a kiskereskedelmi láncban pedig senki sem ad számlát a megvásárolt veknire, s ezzel a kör bezárult.
Becslések szerint idén 4,7 millió tonna búza termett az országban, harmadával kevesebb, mint 2011-ben, így a termést még jószerivel be sem takarították, az árak meglódultak felfele: júliusban még átlag 770 lej/tonna volt a búza ára, augusztusban 1000 lej/tonna, vagy valamivel több. Így nem véletlen, hogy a piaci feszültség, bizonytalanság máris felütötte a fejét, hisz a kenyér árának kialakításában a liszt 60-70 százalékot jelent még akkor is, ha némely kenyérben több a pótanyag, mint a liszt.
A ZF információi szerint a sütőipar az 1060 lejes árat még lenyeli, ám ha ennél drágább lesz a búza és vele párhuzamosan a liszt, akkor minimum 6 százalékos drágításra kell számítani az üzletekben.
Az aszály miatt a szaktárca 20 euró/hektár összeggel fogja kompenzálni a farmereket és 70 euró/hektár összeggel a nagygazdaságokat, s állítólag 2012-től a területalapú támogatás 160 euró/hektárra ugrik.
Irházi JánosMost sütik a kenyér árát
És ezt biztos nem égeti oda a sütőipar, mert kizárólag saját zsebéről van szó. A pékek, amint megtudták, hogy az aszály miatt drágul a gabona, azonnal nekiálltak kalkulálni, mennyivel emeljék a kenyér és péksütemények árát, pedig az európai piacokon még nem tapasztalható különösebb árrobbanás. A párizsi gabonatőzsdén az ár 260 euró/tonna körül mozog, jelenleg Romániában a termelőknél 210 euró. A Ziarul Financiar által megkérdezett szakemberek úgy vélik, az elkövetkező két hónapban értelmetlen az áremelés, főleg azért, mert a sütőiparban a feketegazdaság aránya 60-70 százalék körüli, az egyik legnagyobb az országban. A kereskedők java számla nélkül vásárolja fel a búzát (is) a parcellák szélén, a malmok feketén őrölnek, a kiskereskedelmi láncban pedig senki sem ad számlát a megvásárolt veknire, s ezzel a kör bezárult.
Becslések szerint idén 4,7 millió tonna búza termett az országban, harmadával kevesebb, mint 2011-ben, így a termést még jószerivel be sem takarították, az árak meglódultak felfele: júliusban még átlag 770 lej/tonna volt a búza ára, augusztusban 1000 lej/tonna, vagy valamivel több. Így nem véletlen, hogy a piaci feszültség, bizonytalanság máris felütötte a fejét, hisz a kenyér árának kialakításában a liszt 60-70 százalékot jelent még akkor is, ha némely kenyérben több a pótanyag, mint a liszt.
A ZF információi szerint a sütőipar az 1060 lejes árat még lenyeli, ám ha ennél drágább lesz a búza és vele párhuzamosan a liszt, akkor minimum 6 százalékos drágításra kell számítani az üzletekben.
Az aszály miatt a szaktárca 20 euró/hektár összeggel fogja kompenzálni a farmereket és 70 euró/hektár összeggel a nagygazdaságokat, s állítólag 2012-től a területalapú támogatás 160 euró/hektárra ugrik.
Irházi JánosA rovatból ajánljuk:
Globális jelenség, aminek oka a termelési költségek emelkedése és a piaci ellátási zavarok.
Többek között vezérlőket, távirányítókat és tápegységeket gyárt a németországi Limoss.
Az amerikai vállalat a termelést Borosjenőből az Európai Unión kívülre helyezi át.
Több mint 50 hektáron terül el, de csak saját használatra termel áramot.
Az első nyolc hónapban a kiadások 86,36 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket.
Arad megyében 167 gócpontot találták, és már több mint ezer beteg állatot tartanak nyilván.
