Csökkent a termőföld felülete és visszaesett a gazdaságok száma

Romániában 2010 és 2020 között 4,1 százalékkal csökkent a megművelt termőföld felülete és 25 százalékkal esett vissza a gazdaságok száma - közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet, ismertetve a tavaly lezajlott agrárcenzus eredményeit.

A megművelt termőföld felülete 543 ezer hektárral, 12,763 millió hektárra csökkent. A tavalyi mezőgazdasági összeírás során 972 ezerrel kevesebb, 2,887 millió gazdaságot számoltak. Az összeírás a 2020-as adatokat rögzíti, azelőtt 2010-ben végeztek ilyen felmérést.

A gazdaságok nagy többsége, 2,862 millió, nem rendelkezett jogi személyiséggel, és 25 ezernek volt jogi személyisége. Előbbiek esetében 25 százalékos a csökkenés 2010-hez képest, utóbbiak esetében a visszaesés 17 százalékos.

A gazdaságok számának csökkenése következtében az átlagban egy gazdaságra jutó termőföld 28 százalékkal, 3,45 hektárról 4,42 hektárra nőtt tíz év alatt. A statisztikai intézet szerint főleg a nagyon kicsiny gazdaságok szűntek meg, hiszen a kevesebb, mint 0,1 hektár termőfölddel rendelkezők aránya 10,3 százalékról 4,3 százalékra zsugorodott, ugyanakkor a 10 hektárnál nagyobb termőfölddel rendelkező gazdaságok aránya 2,2 százalékról 4,2 százalékra nőtt.

Az egy hektárnál kisebb gazdaságok tették ki a romániai gazdaságok 54 százalékát, ugyanakkor ezek csak a termőföld 4,6 százalékát használták. Az 1 és 5 hektár közötti gazdaságok 36 százalékot tettek ki, és a termőföld 18 százalékát használták, míg az 50 hektárnál több termőfölddel rendelkező farmok aránya 1 százalékos volt, és a termőföld 54 százalékát művelték meg.

A szántóföldek felülete 3,1 százalékkal, az állandó növénykultúráké 10,4 százalékkal nőtt, míg a legelők felülete 17,4 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági felület 67 százalékát a szántóföldek tették ki, a kaszálók és legelők 29 százalékot, az állandó növénykultúrák pedig 2,7 százalékot képeztek. A szántóföldek 73 százalékán főleg kukoricát, búzát, napraforgót és repcét termesztenek.

A sertés- és szarvasmarha-állomány 33 százalékkal csökkent tíz év alatt, ugyanakkor a juh- és kecskeállomány csaknem 16, illetve 3,5 százalékkal nőtt.

MTI

A rovatból ajánljuk:

Több mint 30 százalékkal drágult a tojás, és nem várható árcsökkenés
Globális jelenség, aminek oka a termelési költségek emelkedése és a piaci ellátási zavarok.
Új gyár nyitja meg kapuit Borosjenőben, 500 munkahelyet teremtve
Többek között vezérlőket, távirányítókat és tápegységeket gyárt a németországi Limoss.
Bezárja borosjenői gyárát az Aptiv, ezer embernek kell más munka után néznie
Az amerikai vállalat a termelést Borosjenőből az Európai Unión kívülre helyezi át.
Felavatták az ország egyik legnagyobb napelemparkját Kisjenőben
Több mint 50 hektáron terül el, de csak saját használatra termel áramot.
Az adóemelés ellenére sem csökkent az államháztartási hiány
Az első nyolc hónapban a kiadások 86,36 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket.
Már 500 szarvasmarhát kellett levágni leukózis miatt
Arad megyében 167 gócpontot találták, és már több mint ezer beteg állatot tartanak nyilván.