A 2012-es parlamenti választásokat követően egy éve hatalomra jutott USL-kormány idén gyakorlatilag semmi jót nem hozott a lakosságnak, vállalkozóknak, ráadásul a fiskális bizonytalanság és kiszámíthatatlanság meglódította dominó-effektus 2014-2015-ben csúcsosodik majd ki.
Persze, van a mérlegnek azért egy pozitív serpenyője is, ám ez inkább csak statisztika. Az már biztos, hogy a bruttó nemzeti jövedelem (GDP) emelkedett, a növekedés az első három negyedévben 2,7 százalék volt, s negatív tendenciák hiányában ez megmaradhat december 31-ig. Tény, a növekedés felülmúlja az IMF- vagy az EU-várakozásait. Strukturális probléma viszont, hogy a remek évet zárt mezőgazdaság (+18% 2012-höz viszonyítva) csak 5,8 százalékkal járul hozzá Románia GDP-kosarához, ami, figyelembe véve az ország agrárpotenciálját, kevés. Hasonlóan jó évet zárt az ipar és az ingatlanforgalom, ezek is lódítottak a GDP-n. Az év első 10 hónapjában az export 10 %-kal bővült, s meghaladta a 41 milliárd eurót, az import viszont helyben topogott, 46 milliárd euró körül. A korábban a 10 milliárd eurót is meghaladó külkereskedelmi mérleghiány várhatóan öt milliárd alá csökken, ami csak látszólag jó: igazából azt jelenti, hogy csökkent a fogyasztás, stagnál az ipar, mezőgazdaság fejlesztése, modernizálása, magyarán kevés a technológiai, műszaki behozatal.
S ha már az iparról volt szó: a külföldi beruházások 2013 első tíz hónapjában mindössze 1,83 milliárd eurót tettek ki, 165 millióval kevesebbet, mint 2012 hasonló periódusában. A külföldi beruházókat tömörítő testület rendre meghúzza a vészharangot, hogy a pénzügyi, adózási bizonytalanság, a rengeteg új adó elriasztja a külföldieket. De a kormányon belüli marakodások, kiadott, visszavont kormányrendeletek, elszúrt privatizációk, elköltetlen EU-milliárdok sem alakítanak kedvező légkört számukra.
Egy felmérés szerint az elmúlt évben az USL-kormány 34 módosítást hajtott végre az adótörtvényen, illetve vezetett be új adónemeket. Hogy csak néhányat említsünk: 2014-től egészségbiztosítást kell fizetni a bérbe adott földek és ingatlanok bevételei után, a cégeknek adózniuk kell a speciális építmények után (pl. villanyoszlopok, gázvezeték stb.), megadóztatják a családi gazdaságokat, emelkedik a bányászati illeték, az elektromos energia forgalmazásának díja, a benzin ára, infláció után igazítják a jövedéki adót. Mindezt a lakosság fogja megfizetni.
Közben vészesen emelkedik a munkanélküliek száma: 2012 októberében 6,8 % volt, most 7,3%, az USL által kampányban ígért „egy millió munkahelyből” semmi sem lett.
Az élelmiszer viszont drágul. Az infláció „csak” 1,7 százalékkal emelkedett egy év alatt, viszont az inflációs kosár legfontosabb, a lakosságot érintő élelmiszerei ennek sokszorosával. És drágult a villany (+ 8%), a földgáz (+9%), az ivóvíz és szemétszállítás (+11%), a szolgáltatások (+3%). 2012. december- 2013. november között az árak átlag 4,3 százalékkal emelkedtek, ami gyakorlatilag lenullázza a hivatalos bruttó átlagbér 4,1 százalékos növekedését.
Irházi János
