Átvette az Év Bortermelője-díjat Balla Géza

Vasárnap adták át a 2018-as magyarországi Év Bortermelője-díjat, amelyen első ízben külhoni borász nyert el az Arad-hegyaljai Balla Géza személyében. A Magyar Bor Akadémia gálaebédjét a budapesti Corinthia szállóban rendezték meg a díjra jelöltek tiszteletére.

Tavaly 28. alkalommal mozgósította a Magyar Bor Akadémia a szőlész-borász és a vendéglátó szakma elitjét, hogy nevezzék meg Magyarország legrangosabb borászati elismerésének jelöltjeit. A felkérésnek mintegy 300 borász, borszakíró, szakértő, oktató, étteremvezető, sommelier és séf tett eleget. Minden felkért szakember 3 bortermelőt jelölt a címre, így több szempontot is érvényesíthetett, amikor favoritjait kiválasztotta. Az összesített szavazatok alapján a legtöbb jelölést kapott borászok mellett, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, az Év Bortermelője díj korábbi győztesei közösen is megneveztek egy személyt, aki mindenképpen bekerült a végső győzelemre esélyesek közé.

Az öt legtöbb szavazatot kapott borász (abc-sorrendben): Balla Géza – Arad-hegyaljai borvidék, Borbély Tamás – Badacsonyi borvidék, Figula Mihály – Balatonfüred-Csopaki borvidék, Jásdi István – Balatonfüred-Csopaki borvidék és Koch Csaba – Hajós-Bajai borvidék. Közülük, első határon túli szakemberként, Balla Géza kapta meg tavaly decemberben „a borvilág Kossuth-díját”, ahogy a kitüntetett utólag fogalmazott.

A Magyar Bor Akadémia honlapján olvasható méltatás szerint a szilágysági származású Balla Géza borai az Arad-hegyaljai, közismertebb nevén a Ménesi borvidéken születnek, amely Aradtól 20 km-re keletre helyezkedik el. Ménes kiváló földrajzi fekvése, időjárása, talajadottságai (gránit, diorit és agyagpala), a Marosnak köszönhető mikroklímája a vörösboroknak kedvez, ezért mindössze a szőlő 20%-a fehér csak.

Balla Géza Áder János magyar köztársasági elnök és felesége,
Herczegh Anita társaságában a Magyar Bor Akadémia díjátadóján. Fotók: MTI

Balla Géza 35 éve tevékenykedik a szakmában, ebből 20 éve már a saját pincészetében. 2008-tól a marosvásárhelyi Sapientia Tudományegyetem keretén belül a Kertészeti Kar Szőlészeti és Borászati Tanszékének vezetője, mint egyetemi adjunktus. Számos szakmai tankönyv, valamint szakmai rovatok szerzője. 2004 óta a Magyar Bor Akadémia Tagja. „Igazán felemelő érzés, hogy én lehetek ezen megmérettetés első határon túli jelöltje. Hiszek a barátságban, hiszek abban, hogy a Kárpát-medence borászai nem egymás konkurensei. Mindig is a segítség, egymás segítése volt számomra az elsődleges” – nyilatkozta még az eredményhirdetés előtt. Régóta célként tekintett arra, hogy egységes Kárpát-medencei, magyar borról beszélhessünk. Fontosnak tartja, hogy a majdnem feledésbe merült fajtákat visszaemelje méltó helyükre, például a Kadarkát vagy a Fekete leánykát. Ez utóbbi egy régi dél-erdélyi fajta, amely még Mátyás király seregéről kapta a nevét.

A rovatból ajánljuk:

Több mint 30 százalékkal drágult a tojás, és nem várható árcsökkenés
Globális jelenség, aminek oka a termelési költségek emelkedése és a piaci ellátási zavarok.
Új gyár nyitja meg kapuit Borosjenőben, 500 munkahelyet teremtve
Többek között vezérlőket, távirányítókat és tápegységeket gyárt a németországi Limoss.
Bezárja borosjenői gyárát az Aptiv, ezer embernek kell más munka után néznie
Az amerikai vállalat a termelést Borosjenőből az Európai Unión kívülre helyezi át.
Felavatták az ország egyik legnagyobb napelemparkját Kisjenőben
Több mint 50 hektáron terül el, de csak saját használatra termel áramot.
Az adóemelés ellenére sem csökkent az államháztartási hiány
Az első nyolc hónapban a kiadások 86,36 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket.
Már 500 szarvasmarhát kellett levágni leukózis miatt
Arad megyében 167 gócpontot találták, és már több mint ezer beteg állatot tartanak nyilván.