A Romániai Biogazdálkodók Egyesületének 18. konferenciája

A biotermelés perspektíváit, az Európai Unió új agrárpolitikáját, valamint az ezzel összefüggésben álló ökológiai mezőgazdaság kihívásait taglalta a Romániai Biogazdálkodók Egyesületének 18. konferenciája, amelyen az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének küldöttsége is részt vett Zágoni-Szabó András elnök és Nagy Zsolt alelnök vezetésével.

Március 4-én Kolozsváron, az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen tartotta 18. konferenciáját a Romániai Biogazdálkodók Egyesülete. A találkozón Románián kívül további nyolc országból 350 résztvevő érkezett a Pro Agricultura Egyesülettel közösen megszervezett konferenciára. Nagy István magyarországi agrárminiszter beszédében részletesen kitért az Európai Unió közös agrárpolitikájára, amelynek egyik fő célkitűzése a biogazdálkodás minél szélesebb körben történő népszerűsítése és megalapozása a gazdák körében. 

Köszöntőjében Nagy Miklós, a Bioterra Egyesület elnöke, a biogazdálkodás támogatásának fontosságáról beszélt, így nem csupán érdekképviseleti vezetőként, hanem gazdaként és ökotermelőként is az ágazat erősítéséhez kérte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes segítségét.

Kelemen Hunor hangsúlyozta: „Románia olyan évtized előtt áll, amelyben rengeteg támogatási, beruházási forrás áll a gazdák rendelkezésére, mind az Európai Unió, mind az állami költségvetésből. Elsődleges cél az önellátás biztosítása, amit a minőségi helyi termékekkel az uniós piacon való terjeszkedés, térnyerés követhet. A célok elérésében az együttműködés és a gyakorlati tudás együttesen vezet sikerre.”

Nagy István magyarországi agrárminiszter kifejtette, hogy a mezőgazdaság stratégiai ágazattá alakult, ezért nagyon fontos, hogy a kihívásokkal teli világban meglássuk a lehetőségeket, de tisztában legyünk a veszélyekkel is. A tárcavezető ilyen veszélynek nevezte például, hogy az elmúlt ötven év alatt a talajlakó mikroorganizmusok száma 90 százalékkal csökkent. „A felelősségünk hatalmas, hiszen a talaj csak egy díszlet lesz, ha nem vigyázunk rá. A gazdálkodóknak és a tudománynak ezért közösen kell válaszokat adniuk az agráriumot ért kihívásokra” – fogalmazott, kiemelve, hogy Magyarország 2027-ig megduplázza a magyarországi ökológiai művelés alá vont területek nagyságát.

Úgy vélte, hogy a génbankok szerepe már most felértékelődőben van, hiszen az ágazatnak egyre ellenállóbb, szárazság- és betegségtűrő fajtákra van szüksége. Elmondta: „Egészséges élelmiszerekre van szükség, viszont egyensúlyt kell teremteni a fizetőképes kereslettel.” Ezzel kapcsolatban leszögezte: „Tudatosítani kell a vásárlókban a biotermékek és a magyar termékek fogyasztásának fontosságát, ami magával vonzza a minőségi termelés növekedését is.”

Az előadások egyik témája a mezőgazdaságban használt vegyszerek uniós szintű csökkentéséről és a redukálás 2030-as célkitűzéseiről szólt, míg másik kerekasztal-beszélgetésben az ökogazdálkodás terén elért hazai- és magyarországi kutatási eredményeket ismertették. A szakemberek egyetértettek: a fajták megválasztásának döntő szerepe van a sikerességben. Szó volt az új országos agrárstratégia keretében kínált támogatásokról és pályázatokról, a biogazdálkodókat érintő új szabályokról, a romániai ellenőrzési és biotanúsítási rendszerről, továbbá a bionövénytermesztésben alkalmazható növényvédő-készítményekről és tápanyagokról is.

A rovatból ajánljuk:

Több mint 30 százalékkal drágult a tojás, és nem várható árcsökkenés
Globális jelenség, aminek oka a termelési költségek emelkedése és a piaci ellátási zavarok.
Új gyár nyitja meg kapuit Borosjenőben, 500 munkahelyet teremtve
Többek között vezérlőket, távirányítókat és tápegységeket gyárt a németországi Limoss.
Bezárja borosjenői gyárát az Aptiv, ezer embernek kell más munka után néznie
Az amerikai vállalat a termelést Borosjenőből az Európai Unión kívülre helyezi át.
Felavatták az ország egyik legnagyobb napelemparkját Kisjenőben
Több mint 50 hektáron terül el, de csak saját használatra termel áramot.
Az adóemelés ellenére sem csökkent az államháztartási hiány
Az első nyolc hónapban a kiadások 86,36 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket.
Már 500 szarvasmarhát kellett levágni leukózis miatt
Arad megyében 167 gócpontot találták, és már több mint ezer beteg állatot tartanak nyilván.