A Romániai Biogazdálkodók Egyesületének 18. konferenciája

A biotermelés perspektíváit, az Európai Unió új agrárpolitikáját, valamint az ezzel összefüggésben álló ökológiai mezőgazdaság kihívásait taglalta a Romániai Biogazdálkodók Egyesületének 18. konferenciája, amelyen az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének küldöttsége is részt vett Zágoni-Szabó András elnök és Nagy Zsolt alelnök vezetésével.

Március 4-én Kolozsváron, az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen tartotta 18. konferenciáját a Romániai Biogazdálkodók Egyesülete. A találkozón Románián kívül további nyolc országból 350 résztvevő érkezett a Pro Agricultura Egyesülettel közösen megszervezett konferenciára. Nagy István magyarországi agrárminiszter beszédében részletesen kitért az Európai Unió közös agrárpolitikájára, amelynek egyik fő célkitűzése a biogazdálkodás minél szélesebb körben történő népszerűsítése és megalapozása a gazdák körében. 

Köszöntőjében Nagy Miklós, a Bioterra Egyesület elnöke, a biogazdálkodás támogatásának fontosságáról beszélt, így nem csupán érdekképviseleti vezetőként, hanem gazdaként és ökotermelőként is az ágazat erősítéséhez kérte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes segítségét.

Kelemen Hunor hangsúlyozta: „Románia olyan évtized előtt áll, amelyben rengeteg támogatási, beruházási forrás áll a gazdák rendelkezésére, mind az Európai Unió, mind az állami költségvetésből. Elsődleges cél az önellátás biztosítása, amit a minőségi helyi termékekkel az uniós piacon való terjeszkedés, térnyerés követhet. A célok elérésében az együttműködés és a gyakorlati tudás együttesen vezet sikerre.”

Nagy István magyarországi agrárminiszter kifejtette, hogy a mezőgazdaság stratégiai ágazattá alakult, ezért nagyon fontos, hogy a kihívásokkal teli világban meglássuk a lehetőségeket, de tisztában legyünk a veszélyekkel is. A tárcavezető ilyen veszélynek nevezte például, hogy az elmúlt ötven év alatt a talajlakó mikroorganizmusok száma 90 százalékkal csökkent. „A felelősségünk hatalmas, hiszen a talaj csak egy díszlet lesz, ha nem vigyázunk rá. A gazdálkodóknak és a tudománynak ezért közösen kell válaszokat adniuk az agráriumot ért kihívásokra” – fogalmazott, kiemelve, hogy Magyarország 2027-ig megduplázza a magyarországi ökológiai művelés alá vont területek nagyságát.

Úgy vélte, hogy a génbankok szerepe már most felértékelődőben van, hiszen az ágazatnak egyre ellenállóbb, szárazság- és betegségtűrő fajtákra van szüksége. Elmondta: „Egészséges élelmiszerekre van szükség, viszont egyensúlyt kell teremteni a fizetőképes kereslettel.” Ezzel kapcsolatban leszögezte: „Tudatosítani kell a vásárlókban a biotermékek és a magyar termékek fogyasztásának fontosságát, ami magával vonzza a minőségi termelés növekedését is.”

Az előadások egyik témája a mezőgazdaságban használt vegyszerek uniós szintű csökkentéséről és a redukálás 2030-as célkitűzéseiről szólt, míg másik kerekasztal-beszélgetésben az ökogazdálkodás terén elért hazai- és magyarországi kutatási eredményeket ismertették. A szakemberek egyetértettek: a fajták megválasztásának döntő szerepe van a sikerességben. Szó volt az új országos agrárstratégia keretében kínált támogatásokról és pályázatokról, a biogazdálkodókat érintő új szabályokról, a romániai ellenőrzési és biotanúsítási rendszerről, továbbá a bionövénytermesztésben alkalmazható növényvédő-készítményekről és tápanyagokról is.

A rovatból ajánljuk:

Tavaszi vásár – kettő az egyben az Expón
A kertrendezéstől kezdve az újgenerációs épületgépészeti megoldásokon át a kézműves termékekig mindet megtalálnak majd az érdeklődők.
Hétvégi boltzárat fontolgat a kormány
Kíváncsiak, milyen hatása lenne egy ilyen döntésnek.
Év végéig meghosszabbították az alapélelmiszerek árrésstopját
Többek között a kenyérre, a tejtermékekre, a friss húsra és zöldségekre vonatkozik.
Március 19-én kezdődik a roncsautó-program
Új elektromos autókra 120 ezer lejt adnak.
Elkészült a hazai elektromos töltőállomások térképe
Elérhető az energiaügyi minisztérium honlapján.
Támogatják a termelést, de az értékesítést is kellene [AUDIO]
Állami segítséget igényelhetnek a paradicsom-, fokhagyma- és burgonyatermesztők.