A gazdák szerint több mint 70 ezer, a mezőgazdasági igazgatóság szerint 40 ezer hektárt érintett az aszály

Tönkrement kukoricatábla | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Tönkrement kukoricatábla | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Nagymértékben eltér a gazdák által bejelentett, illetve a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei által felmért aszály sújtotta területek nagysága Arad megyében: a földművesek 72 ezer hektárra nyújtottak be kárigényt, a szakhatóság azonban csak 40 ezer hektár esetében ítélte úgy, hogy részben vagy egészben tönkretette a termést a szélsőséges időjárás.

A mezőgazdasági igazgatóság összesen 3805 kárigényt kapott Pavel Ţica igazgató szerint. „A károsultak felbecsülték a veszteségüket, de az embereink helyszíni vizsgálata alapján ez nem minden esetben bizonyosodott be” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek. „A legsúlyosabb a helyzet a megye nyugati vidékein, Nagylak, Pécska és Sajtény határában, ahol akár 70-80 százalékos az aszálykár” – tette hozzá.

A nagy szárazság és az ahhoz társuló perzselő hőség a repcében, a kukoricában és a napraforgóban tett kárt. A szakemnerek szerint az volt a legnagyobb gond, hogy napokon át árnyékban is 40 Celsius-fokot mértek, és éjszaka sem hűlt le a levegő 20 fok alá, aminek következtében a kukoricacsövek besültek, a növények nem tudtak kifejlődni. Az öntözőrendszerek elavultsága miatt a 350 ezer hektárnyi Arad megyei szántóföldből mindössze 8000 hektáron locsolhatnak, köszönhetően a Szemlakon és Ópáloson működő szivattyúállomásoknak, de a rekkenő hőségben az öntözés sem segített volna, annyira „sokkolta” a növényeket a szélsőséges időjárás.

Pavel Ţica mezőgazdasági igazgató szerint várják a kártérítések kifizetésére vonatkozó kormányrendelet végső formáját, és „állandó kapcsolatot tartanak” a helyi önkormányzatokkal a kárigények összegzésének és a kárpótlások kifizetésének felgyorsítása érdekében. „Valószínű, hogy ennek a hónapnak a végéig megkapják a pénzt, vagyis a hektáronkénti ezer lejt az arra jogosultak” – mondta. Az igazgató szerint sok gazda az előző évek rossz tapasztalatai miatt áttért a szárazságot jobban tűrő cirok vagy más alternatív növények termesztérésre, de Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke úgy vélte, ezzel az a probléma, hogy még nem épült ki ezeknek a növényeknek a felvásárlópiaca.

A román állam minimális mértékben kárpótolta a termelőket a 2022-es veszteségekért is: akkor a beígért 1000 lejes hektáronkénti kártérítésnek végül alig egynegyedét, 225 lejt kaptak hektáronként a károsultak. A kilátásba helyezett ezer lejt is csak akkor kapja meg a gazda, ha teljes mértékben odalett a termés. A biztosítók aszálykárokra nem, vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett kötnek biztosítást – tette hozzá a falugazdász.

A rovatból ajánljuk:

Több mint 30 százalékkal drágult a tojás, és nem várható árcsökkenés
Globális jelenség, aminek oka a termelési költségek emelkedése és a piaci ellátási zavarok.
Új gyár nyitja meg kapuit Borosjenőben, 500 munkahelyet teremtve
Többek között vezérlőket, távirányítókat és tápegységeket gyárt a németországi Limoss.
Bezárja borosjenői gyárát az Aptiv, ezer embernek kell más munka után néznie
Az amerikai vállalat a termelést Borosjenőből az Európai Unión kívülre helyezi át.
Felavatták az ország egyik legnagyobb napelemparkját Kisjenőben
Több mint 50 hektáron terül el, de csak saját használatra termel áramot.
Az adóemelés ellenére sem csökkent az államháztartási hiány
Az első nyolc hónapban a kiadások 86,36 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket.
Már 500 szarvasmarhát kellett levágni leukózis miatt
Arad megyében 167 gócpontot találták, és már több mint ezer beteg állatot tartanak nyilván.