A gazdák szerint több mint 70 ezer, a mezőgazdasági igazgatóság szerint 40 ezer hektárt érintett az aszály

Tönkrement kukoricatábla | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Tönkrement kukoricatábla | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Nagymértékben eltér a gazdák által bejelentett, illetve a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei által felmért aszály sújtotta területek nagysága Arad megyében: a földművesek 72 ezer hektárra nyújtottak be kárigényt, a szakhatóság azonban csak 40 ezer hektár esetében ítélte úgy, hogy részben vagy egészben tönkretette a termést a szélsőséges időjárás.

A mezőgazdasági igazgatóság összesen 3805 kárigényt kapott Pavel Ţica igazgató szerint. „A károsultak felbecsülték a veszteségüket, de az embereink helyszíni vizsgálata alapján ez nem minden esetben bizonyosodott be” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek. „A legsúlyosabb a helyzet a megye nyugati vidékein, Nagylak, Pécska és Sajtény határában, ahol akár 70-80 százalékos az aszálykár” – tette hozzá.

A nagy szárazság és az ahhoz társuló perzselő hőség a repcében, a kukoricában és a napraforgóban tett kárt. A szakemnerek szerint az volt a legnagyobb gond, hogy napokon át árnyékban is 40 Celsius-fokot mértek, és éjszaka sem hűlt le a levegő 20 fok alá, aminek következtében a kukoricacsövek besültek, a növények nem tudtak kifejlődni. Az öntözőrendszerek elavultsága miatt a 350 ezer hektárnyi Arad megyei szántóföldből mindössze 8000 hektáron locsolhatnak, köszönhetően a Szemlakon és Ópáloson működő szivattyúállomásoknak, de a rekkenő hőségben az öntözés sem segített volna, annyira „sokkolta” a növényeket a szélsőséges időjárás.

Pavel Ţica mezőgazdasági igazgató szerint várják a kártérítések kifizetésére vonatkozó kormányrendelet végső formáját, és „állandó kapcsolatot tartanak” a helyi önkormányzatokkal a kárigények összegzésének és a kárpótlások kifizetésének felgyorsítása érdekében. „Valószínű, hogy ennek a hónapnak a végéig megkapják a pénzt, vagyis a hektáronkénti ezer lejt az arra jogosultak” – mondta. Az igazgató szerint sok gazda az előző évek rossz tapasztalatai miatt áttért a szárazságot jobban tűrő cirok vagy más alternatív növények termesztérésre, de Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke úgy vélte, ezzel az a probléma, hogy még nem épült ki ezeknek a növényeknek a felvásárlópiaca.

A román állam minimális mértékben kárpótolta a termelőket a 2022-es veszteségekért is: akkor a beígért 1000 lejes hektáronkénti kártérítésnek végül alig egynegyedét, 225 lejt kaptak hektáronként a károsultak. A kilátásba helyezett ezer lejt is csak akkor kapja meg a gazda, ha teljes mértékben odalett a termés. A biztosítók aszálykárokra nem, vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételek mellett kötnek biztosítást – tette hozzá a falugazdász.

A rovatból ajánljuk:

Idén is indulnak turistajáratok az aradi repülőtérről
Az MGA Airlines és a Corendon gépeivel keddenként szállnak fel.
Feloldották a bárány- és kecskevásár-tilalmat
A pestisjárvány miatt szeptember 30-ig az EU-ba továbbra sem exportálható.
Szarvasmarha-stop: tilos a behozatal Magyarországról a száj- és körömfájás miatt
Az állatállomány védelmében Románia aktiválta az uniós vészhelyzeti mechanizmusokat.
Majdnem hétszáz embernek szűnik meg a munkája a vagongyár bezárásával
Az amerikai cég 2016-ban 60 millió euróért vásárolta meg az aradi üzemet.
Bezárja aradi vagongyárát az amerikai Greenbrier
Az üzemet 1891-ben alapította Weitzer János, és kezdetben gőzmozdonyokat gyártott.
Terjed a szarvasmarha-leukózis Arad megyében [AUDIO]
A megbetegedett állatokat kényszervágásra ítélték, de nem kell a teljes állományt megsemmisíteni.