Román–magyar határátkelő Nagylaknál: felemelkedhet a sorompó | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A teljes jogú schengeni tagság megerősíti Románia stratégiai pozícióját, az ország a kelet és nyugat közötti kapu szerepét tölti be – kommentálta a döntést ki Klaus Iohannis román államfő csütörtökön.
Az elnök hangsúlyozta, Románia számos akadályba ütközött a folyamat során, és technikai szempontból már rég felkészült a szabad mozgást biztosító schengeni övezethez való csatlakozásra. Emlékeztetett, hogy jómaga is számos tárgyalást folytatott az ügy érdekében.
A mai döntés egyértelműen megerősíti: Románia schengeni tagságának alapját a teljesítmények és az elkötelezettség képezi”
– idézte nyilatkozatát az Agerpres.
A hírt Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke jelentette be elsőként a közösségi oldalán.
It’s done. It’s decided. It’s deserved.
Romania & Bulgaria will fully join Schengen on 1 January 2025.
Congratulations to the people of both countries who have worked hard and long for this.
A stronger Schengen signifies a safer & more united Europe.#StrongerTogether pic.twitter.com/lcgMFCWK69— Roberta Metsola (@EP_President) December 12, 2024
Idén március 31-én egyébként Románia és Bulgária a légi és vízi közlekedésben már csatlakozott a belső határellenőrzés nélküli térséghez.
Idén november 12-én Budapesten – mivelhogy Magyarország az EU Tanácsának soros elnöke – elvi megállapodás született a felek között Bulgária és Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról. A megállapodás szövege szerint a csatlakozás után legalább fél évig a magyar–román és a román–bolgár határon is lennének még rutinszerű ellenőrzések.
A hírt a magyar EU-elnökség is megerősítette, s egyben üdvözölte:
‼ DEAL! Interior ministers have just adopted a decision to lift internal land border controls with and between Bulgaria and Romania from 1 January 2025. A great victory for Bulgaria, Romania, and all of Europe!#HU24EU
pic.twitter.com/b2rVO45vZV— Hungarian Presidency of the Council of the EU 2024 (@HU24EU) December 12, 2024
A brüsszeli közlemény Pintér Sándort, az uniós tanács elnökségét betöltő Magyarország belügyminiszterét idézte, aki történelmi pillanatnak nevezte, hogy Bulgária és Románia végre teljes jogú schengeni taggá vált az Európai Unióban – írt az MTI.
Emlékeztetett arra, hogy az EU Tanácsának soros elnökségét ellátó Magyarország prioritásnak tekintette azt, hogy Románia és Bulgária a szárazföldi közlekedésben is csatlakozzon a schengeni övezethez. „Ez most megvalósult” – jelentette ki a sajtónak, hozzátéve, hogy ez a lépés nemcsak a bolgár és román állampolgárok, hanem az EU egésze számára is előnyös lesz – számolt be az Agerpres is.
A csaknem 450 millió lakosú unióban történő zökkenőmentes és biztonságos utazást szavatoló schengeni övezet nélkülözhetetlen az Európai Unió, a lakossága és a vállalkozásai számára – tették hozzá.
Emlékeztettek arra, hogy Bulgária és Románia már uniós csatlakozásuk óta alkalmazzák a schengeni jogi keret egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat. Az uniós tanács 2023. december végén megállapodott a Bulgáriával és Romániával közös légi és tengeri határokon végzett belső határellenőrzések megszüntetéséről, amelynek értelmében március 31-től megszűnt a személyek ellenőrzése a Bulgária és Románia, valamint a többi schengeni ország közötti belső uniós légi és tengeri határokon.
A mostani közlés szerint a jogi keret fennmaradó részeiről, köztük a belső uniós határokon történő ellenőrzések megszüntetéséről és a kapcsolódó intézkedésekről a belügyi tanács egyhangúlag határozott, miután „a hatályos schengeni értékelési eljárásokkal összhangban megtörtént annak ellenőrzése, hogy az adott országok megfelelnek-e a szükséges feltételeknek”.
Schengen egy kis bortermelő városka a luxemburgi Remich kantonban, az ország legdélkeletibb pontján, közel a német–francia–luxemburgi hármashatárhoz. Neve akkor vált ismertté, amikor 1985. június 14-én, a városkán átfutó Mosel folyón horgonyzó Princesse Marie-Astrid hajó fedélzetén az NSZK, Franciaország és a Benelux államok aláírták a schengeni egyezményt. Ez elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. A schengeni térség jelenleg 29 országot – a 27 EU-tagállamból 25-öt, – valamint Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot foglalja magában. A Ciprussal közös határokon még nem szüntették meg az ellenőrzéseket, és Írország nem része a schengeni térségnek.
Ciolacu: történelmi jelentőségű döntés
Történelmi jelentőségűnek nevezte Marcel Ciolacu miniszterelnök a Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról szóló csütörtöki döntést. A Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő rámutatott, ez lépés „valójában az igazság és a nemzeti méltóság győzelmét” jelenti. „Egyértelmű jelzés arra: soha többé nem fogadjuk el, hogy másodrangú polgárok legyünk Európában” – fogalmazott.
A miniszterelnök szerint csapatmunkával sikerült kivívni a teljes jogú schengeni tagságot, amelyhez a miniszterek, diplomaták, európai parlamenti képviselők és az illetékes intézmények mellett romániai és külföldi véleményformálók, közszereplők is hozzájárultak. Hangsúlyozta, hogy a szárazföldi határellenőrzések megszüntetése megkönnyíti a kereskedelmet és csökkenti a logisztikai költségeket, így a romániai áruk versenyképesebbek lesznek, ami ösztönzőleg hat majd a gazdaságra, új üzleti lehetőségeket és új munkahelyeket teremt.
A miniszterelnök szerint a döntés „konkrét és azonnali előnyökkel” jár a romániaiak és főleg a külföldön élő román állampolgárok számára, akik gyakran utaznak haza, különösen ünnepek idején. „Ezután nem kell órákon át vesztegelniük a határátkelőknél, szabadon közlekedhetnek, ellenőrzések nélkül” – szögezte le.
