Bárki által látogatható a Malom-barlang | Fotó: Facebook/Peștera Moara Uscată
A menyházai üdülőtelep bejáratától induló, mintegy 500 méteres útvonalat az Arad Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat kezdeményezésére tették járhatóvá. A barlang kisméretű ugyan – két kisebb teremből áll –, ám környezete különleges látványt nyújt, ezért a szakemberek szerint könnyen a kirándulók egyik új kedvenc célpontjává válhat. A hegyimentők vezetője, Mihai Besesek – egyben az új túraútvonal kialakításának ötletgazdája – az Agerpresnek elmondta: céljuk, hogy minél több természeti értéket tegyenek elérhetővé a térségben.
„Menyháza környékén körülbelül hetven barlang található, de jelenleg csak néhány szerepel a turisták által bejárható útvonalakon, főként azok, amelyek közel vannak a településhez. Szeretnénk egy olyan körtúrát kialakítani, amely minél több ilyen szép helyet érint. Sok esetben csak minimális beavatkozásra van szükség – lépcsőkre, korlátokra, jelzőtáblákra. Tervben van egy barlangmúzeum létrehozása is, amelyhez már épületet is találtunk. Ez lehetne több túraútvonal kiindulópontja, és Czárán Gyula örökségére épülne, a térség barlangkutatásának történetét, eredményeit, valamint a helyi karsztvidék különlegességeit mutatná be” – nyilatkozta.
A Malom-barlanghoz (románul: Peștera Moara Uscată) vezető útvonal kialakításához a helyi önkormányzat és a Speowest egyesület is hozzájárult.
Doru Miron menyházai polgármester szerint a Malom-barlang különleges természeti érték, amely megérdemli, hogy a turisták számára könnyen elérhető legyen.
„Egy rendkívüli természeti látványosság, ezért szerettük volna, hogy elérhetővé váljon. Információs táblákat, útjelzőket, lépcsőket és korláttal határolt ösvényt alakítottunk ki, így a barlang könnyen megközelíthető. Az út nagyjából 500 méter, könnyű séta. Jelenleg kevés barlang rendelkezik kiépített útvonallal, a legismertebb a Medve-barlang a település központjában. Szeretnénk több ilyen helyet bemutatni, és már készülünk a Denevér-barlanghoz vezető útvonal rendezésére is, ahol egy kilátót is kialakítunk” – magyarázta az elöljáró.
A Malom-barlanghoz vezető útvonal a Tompaháza (Rădești) felőli bejáratnál kezdődik, ahol jól látható táblák és jelzések igazítják útba a turistákat.
A Malom-barlang és Czárán Gyula öröksége
A Malom-barlang már az 1900-as évek eleji képeslapokon is felbukkant. A helynévtan szerint a környéket egykor Malom-hegyként és Malom-tóként emlegették, ami egy régi vízimalom jelenlétére utal. A legkorábbi dokumentált adat 1746-ból származik: egy korabeli összeírás egyetlen vízimalom létezését jegyzi fel Menyházán.
A barlang és környéke a karsztvidék valódi „ékszere”. A Denevér-barlanggal együtt egy olyan örökséget őriz, amely Czárán Gyula (1847–1906) nevéhez kötődik.
Az „Erdélyi-szigethegység apostolaként”, a magyar turizmus atyjaként ismert kutató a barlangászat és a természetjárás úttörője volt, nevéhez fűződik a térség első turisztikai útvonalának megtervezése és kiépítése, a Dézna vára felé vezető út kialakítása, valamint több barlang feltárása. Munkássága előtt tisztelegve a menyházai Medve-barlang leglátványosabb termét a barlangkutatók róla nevezték el.
Czárán emléke ma is élő része a fürdőhelynek: emlékműve is van a településen, ahol a sírja is megtalálható.
A magyar fürdőturizmus egyik bölcsője Menyháza
Menyháza Borossebestől 14 km-re északkeletre a Béli-hegységben, a Monyásza-patak partján fekszik. A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 738 lakosából senki sem vallotta magát magyarnak. A községtől néhány kilométerre található fürdőtelepnek nincs állandó lakója, viszont rendszerint többen tartózkodnak ott, mint a közigazgatási központban:
gyógykezelést nyújtó szállodák, wellnesrészleggel rendelkező panziók, éttermek, strand, kemping,
sőt egy ifjúsági és gyerektábor működik az egykor szebb napokat is megélt telepen. Már 1597-ben említik gyógyforrásait, idegenforgalma azonban csekély jelentőségű maradt 1891 utánig, amikor is az új tulajdonos, Wenckheim Frigyes fejlesztésekbe fogott. 1895-ben mélyfúrással biztosította a termálvíz-ellátást, fenyőkből és hársfákból parkot alakíttatott ki, két szabadtéri medencét építtetett, kiépíttette a közvilágítást és Borosjenőről cigányzenekart fogadott. A patak felduzzasztásával létrehozott tóba Félixfürdőről betelepítette a tündérrózsát. A fürdőtelepen az aradi elit építtetett magának villákat egykoron.
A falu külterületén több tucat barlang és zsomboly található, melyeknek az 1980-as években ismert teljes járathosszúsága 3578 m volt. Az 1. sz. pavilon (az egykori Tündérrózsás villa) mellett nyílik a Medve-barlang, melynek sokáig csak egy szifonban végződő tíz méteres bevezető szakaszát ismerték. 1984-ben egy magyar barlangász tárta fel további kiterjedését. Egy hosszúkás teremből a barlang kettéágazik. Bal oldalon negyven méter után újabb szifon következik, míg a jobb oldali járat kétszáz méter hosszú. A helyi tanács 1985-ben átvágta az első szifont a hosszúkás teremig, hogy lehetővé tegye a barlang turisztikai hasznosítását. Ezt bővítették tovább tavaly áprilisban.
Híres még a Denevér-barlang, amely egy fekete mészkőben képződött cseppkőbarlang, de látható egy vashámor maradványai, felkereshető az egykori márványfejtő, kilátóról lehet gyönyörködni a Béli-hegységben, a fürdőtelep központjában lévő tavon pedig vízibiciklit lehet bérelni nyaranta.
