Közérthetően a Btk. módosításáról

Nagy visszhangja volt a Képviselőház múlt heti döntésének, amellyel módosította a Büntető Törvénykönyv (Btk.) több paragrafusát. A téma kapcsán több félretájékoztatás is történt, így most számtalan hiányos, vagy félhiányos információ kering a köztudatban, ezeket most szeretnénk pontosítani és kiigazítani - áll a Molnár Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő által az Aradi Híreknek is eljuttatott közleményében. A leginkább kifogásolt paragrafus tulajdonképpen nem több egy pontosító, értelmező meghatározásnál. A Btk. jelenlegi formája miatt egyes bíróságok a választott köztisztségviselőkre ugyanazokat a szabályokat alkalmazzák, mint a közhivatalnokokra. Minden, az érdek-összeférhetetlenséget, illetve a hivatali gondatlanságot, valamint a megvesztegetettséget leíró cikkelyben a „hivatali kötelezettség” szerepel. A képviselők és szenátorok esetében pedig nem létezik sem hivatalköri leírás, sem hivatali kötelezettség leírása, amit a Legfelső Bíróság melletti ügyészség is elismert. Ezért fontos volt pontosítani ezt a cikkelyt, ugyanis hivatalköri leírás hiányában egy választott köztisztségviselő nem követheti el ugyanazokat a kihágásokat, mint egy hivatalköri leírással rendelkező közhivatalnok. A két kategória különbözőségéről egyébként már alkotmánybírósági döntés is született. Szintén fontos kiemelni, hogy a képviselők és szenátorok felelősségre vonhatósága nem szűnik meg, ugyanis a befolyásolással való üzérkedést leíró cikkelyben a "személy" és nem a "köztisztviselő" szerepel. Értelemszerűen ez továbbra is mindenkire vonatkozik, aki ezt a bűncselekményt elköveti, vagyis ebben a kérdésben a képviselők és szenátorok továbbra is számon kérhetők. A kifogásolt bekezdés második felét kritizálók általában elhallgatják, abban ugyanis az áll, hogy a felsorolt kategóriákra a saját jogállásukat szabályozó törvények előírásai alkalmazandók. A köztisztviselők jogállásáról szóló, a képviselők és szenátorok jogállásáról szóló, a helyi választottak jogállásáról szóló, a parlamenti köztisztviselők jogállásáról szóló, valamint a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvények mind tartalmazzák azokat az eljárásokat, amelyek szerint felelősségre lehet vonni az említett kategóriákat. Nem igaz tehát, hogy valamiféle plusz mentelmi jog keletkezett volna, és ezzel tilos lenne bármiféle vizsgálatot indítani. Vagyis a képviselők és szenátorok jogállása nem változott, csak egyértelművé vált, hogy milyen szabályok szerint kell a kivizsgálásokat lebonyolítani - olvasható a közleményben.