Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke 329 727 szavazatot kapott, ami az érvényes voksok 3,47 százalékát teszi ki, míg Szilágyi Zsoltra, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjére 53 146-on szavaztak: ez az érvényes voksok 0,56 százaléka. Idén tehát összesen 382 873-an voksoltak magyar jelöltre (4,03 százalék), tízezerrel többen, mint legutóbb. A 2009-es elnökválasztáson Kelemen Hunor volt az egyedüli magyar jelölt: akkor 372 674 voksot (3,83 százalék) kapott.
Idén az elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 53,17 százaléka járult az urnákhoz: a részvétel kevéssel elmaradt a legutóbbi elnökválasztás első fordulójában regisztrált 53,52 százalékos részvételtől. A magyarlakta megyékben a részvétel mindkét esetben kisebb volt, mint az országos átlag. A november 16-i második fordulóban az érvényes voksok egyszerű többsége dönti el, hogy a két versenyben maradt jelölt – Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök, illetve Klaus Iohannis, a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje – közül ki lesz-e Románia következő elnöke.
Victor Ponta több mint tízszázalékos előnnyel zárta az első fordulót Klaus Iohannisszal szemben: a baloldali jelölt a voksok 40,44 százalékát, míg a jobboldal versenyben maradt jelöltje a szavazatok 30,37 százalékát szerezte meg vasárnap. Harmadik helyen Călin Popescu Tăriceanu, a PSD-vel együttműködő, új liberális pártot szervező szenátusi elnök végzett 5,36 százalékkal, negyedik a távozó Traian Băsescu államfő által támogatott Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Elena Udrea 5,2 százalékkal, ötödik Monica Macovei néppárti EP-képviselő 4,44 százalékkal, hatodik Dan Diaconescu populista médiamágnás 4,03 százalékkal. Corneliu Vadim Tudor, az idegengyűlölő Nagy-Románia Párt alapító elnöke 3,68 százalékot, Teodor Meleşcanu független jelölt, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója 1,09 százalékot szerzett.
————-
Victor Ponta három személyt nevezett meg lehetséges miniszterelnök-jelöltként arra az esetre, ha november 16-án megnyeri az elnökválasztást, miután kedden a román kormánykoalíciót alkotó pártokkal folytatott megbeszélést. Első jelöltként Tăriceanut, a szenátus házelnökét nevezte meg. Amennyiben technokrata kormányfőre lesz szüksége Romániának, a román központi bank kormányzó-helyettese, Florin Georgescu jöhet szóba. Ponta harmadikként George Maiort, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját említette. Hangsúlyozta, hogy Georgescu abban az esetben kerülhet a kormány élére, ha időközben gazdasági nehézségek merülnek fel, és egy technokrata kormányfő személye nagyobb biztosítékot jelent ezek áthidalására. Maior akkor válhat esélyessé – tette hozzá –, ha „stratégiai biztonsági veszélyek” merülnek fel, de nem fejtette ki konkrétabban, milyen veszélyekre gondol.
Kedden délután az is kiderült, hogy Pontát a második fordulóban a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) mellett a román Külföldi Hírszerző Szolgálat nemrég lemondott igazgatója, Teodor Meleşcanu is támogatja, aki a vasárnapi választás első fordulójában a voksok 1,1 százalékát gyűjtötte össze. Ponta az elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsadói tisztségét ígérte Meleşcanunak.
Nem rejtette véka alá, hogy a három jelölt közül a legesélyesebb Tăriceanu, aki 2004 és 2008 között már volt miniszterelnök. Azóta kilépett a jelenleg ellenzéki Nemzeti Liberális Pártból (PNL) – amely most Klaus Iohannist támogatja Ponta ellenében az elnökválasztás második fordulójában –, és új liberális politikai erőt alapított. Ponta közölte, hogy formálisan Tăriceanu pártja, a Liberális Reform Párt (PLR) is a román kormánykoalíció részét képezi.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a találkozó után elmondta: kellemes tapasztalatuk van Tăriceanuval, akivel négy évig együtt kormányoztak. Hangsúlyozta, az RMDSZ csütörtökön dönt, hogy milyen álláspontra helyezkedik az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban. Újságírói kérdésre kijelentette: „nem érdekli”, hogy a PRM Pontát támogatja, ugyanis a nacionalista párt nem a Szociáldemokrata Párttal (PSD) írt alá megállapodást, hanem a PSD egyik kisebbik partnerével, a Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR). Vagyis az RMDSZ nem tulajdonít ennek jelentőséget, mert nem a koalícióról van szó, és a PRM nem parlamenti párt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem változott a véleménye a szélsőségesen nacionalista politikai erőről és annak elnökéről, Corneliu Vadim Tudorról.
—————-
Klaus Iohannis nem akar szavazatokról alkudozni a választási versenyből kiesett jelöltekkel – erősítette meg kedden a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje. Iohannis, aki a voksok 30 százalékát szerezte vasárnap, arra reagált, hogy – az első fordulót a szavazatok 40 százalékával megnyerő – baloldali ellenfele kedden három kiesett elnökjelölt támogatását is megszerezte, akik együttesen a voksok mintegy tíz százalékát kapták. Iohannis rámutatott: a szavazatuk felett a választók rendelkeznek, őket akarja megnyerni. A jobbközép pártszövetség jelöltje elfogadhatatlannak nevezte a szavazatokkal való üzletelést, és kizárta azt, hogy támogatásukért tisztségeket ígérjen volt versenytársainak.
Iohannis hazugságnak nevezte azokat a – szociáldemokrata kampánystáb által terjesztett – vádakat, miszerint Erdély elszakítására törne, illetve a nyugdíjak csökkentését tervezné. Szerinte a róla terjesztett hazugságok ellenfele kétségbeesését jelzik, miképpen azt is elgondolkodtatónak tartotta, hogy Ponta a PRM-vel készül a – választási kampányában ígért – „nagy egyesülésre”. Az ACL elnökjelöltjét keddi sajtóértekezletén arról is kérdezték, mit szól ahhoz, hogy Tőkés László és az EP-képviselő védnökségével alakult Erdélyi Magyar Néppárt állítólag őt támogatja a második fordulóban, annak reményében, hogy megválasztása esetén segítene nekik etnikai autonómiát kialakítani Erdélyben. Iohannis rámutatott: ő minden szavazatnak örül a választó nemzetiségétől és vallásától függetlenül. Hozzátette: olyan regionalizáció híve, amely a közigazgatás korszerűsítését eredményezi és gazdasági fejlődést hoz. „Márpedig az etnikai alapú regionalizáció nem hoz ilyen eredményt” – vélekedett.
A PSD több vezető politikusa is kedden az EMNP-vel riogatta a román választókat. Victor Ponta azt állította: a versenyből kiesett elnökjelöltek közül Iohannist egyedül Szilágyi Zsolt, EMNP jelöltje támogatja, „aki el akarja szakítani Erdélyt Romániától”. Ponta hozzátette: ő nem is szeretné, hogy ilyen támogatója legyen.
