Az Agerpres hírügynökség által ismertetett Curs-Avangarde közvélemény-kutató által a román közszolgálati televízió megrendelésére készített felmérés szerint Ponta a szavazatok 54 százalékát szerzi meg, míg Klaus Iohannis, Nagyszeben polgármestere, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltje a voksok 46 százalékát. A november 7–9. között készült felmérésen a megkérdezettek 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztos elmegy szavazni. A közvélemény-kutatás kétezer személy megkérdezésével készült és 2,2 százalékos a hibahatár. Az elmúlt napokban másik két felmérés is napvilágot látott, ezek szerint is Ponta nyeri a választást. A CSCI közvélemény-kutatása szerint Ponta a szavazatok 55 százalékát gyűjti össze Iohannis 45 százalékához képest. Pontának a bizalmi indexe is nagyobb, 40 százalék Johannis 32 százalékához képest. Ez a felmérés 925 személy megkérdezésével készült, a hibahatár 3,3 százalék. Ugyanezt az arányt (55-45 százalék)jelzi előre a Sociopol nevű közvélemény-kutató is Ponta javára a választás második fordulójában. Az ezerfős mintán készült, 3,2 százalékos hibahatáros felmérés szerint a megkérdezettek 55 százaléka mondta, hogy biztosan elmegy szavazni.
Az elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt és után egy-egy szabadnapot kapnak az egyetemi hallgatók, hogy hazautazhassanak voksolni – döntött keddi ülésén a kormány. A határozat értelmében pénteken és hétfőn szünetel az oktatás a romániai egyetemeken: a kieső órák bepótlásáról a tanintézmények saját hatáskörben döntenek. Az elnöki tisztségre pályázó szociáldemokrata Victor Ponta kormányának egy júniusi sürgősségi rendelete értelmében a választópolgárok – előzetes bejelentés nélkül – bármely szavazókörben leadhatják voksukat. Akik nem lakóhelyükön szavaznak, azoknak az adatait pótlistára írják, és nyilatkozatot kell aláírniuk arról, hogy másutt nem voksoltak.
A kormány azzal indokolta a diákoknak adott szünetet, hogy a november 2-i első fordulóban sorok alakultak ki az egyetemi kollégiumok környékén működő szavazókörökben a pótlistás voksolás nehézkes ügyintézése miatt. Több helyütt azért nem szavazhattak a más településekről származó diákok, mert elfogytak a kitöltendő nyilatkozatok. A diákszervezetek szövetségének elnöke a Mediafax hírügynökségnek elmondta: a hallgatókat meglepte az intézkedés, hiszen a parlamenti választásoknál, amikor nem voksolhattak pótlistára, alig tudtak kiharcolni egy szabadnapot. A pótlistás voksolással az első fordulóban külföldön is gondok voltak: több nyugat-európai országban sorok alakultak ki a román külképviseleteknél, és sok román állampolgárnak nem sikerült leadnia voksát.
Az elmúlt hét végén több ezren tüntettek Románia egyetemi központjaiban a voksolási anomáliák miatt. A demonstrációkon sok diák és fiatal értelmiségi vett részt, akik azzal vádolták a Ponta-kormányt, szándékosan teremtett olyan körülményeket, hogy minél kevesebben szavazhassanak külföldön, mivel a Nyugaton dolgozó román vendégmunkások többsége hagyományosan a jobboldalra voksol. A közösségi portálokon szerveződő megmozdulások kezdeményezői a második forduló előtti hétvégére újabb tüntetéseket hirdettek: az ellenzéki lapok ezzel hozták összefüggésbe azt, hogy a kormány hazaküldi a diákokat az egyetemi központokból.
A román jobb- és baloldal egyébként egymást vádolta azzal, hogy „választási turizmusra” használja a pótlistás voksolás lehetőségét. A jobboldali Hotnews.ro hírportál szerint a Pontát támogató dél-romániai falvakban volt az első fordulóban kiugróan magas a pótlistákra adott voksok száma. A szociáldemokraták viszont Kolozsváron gyanakszanak pótlistás választási csalásra, ott, ahol az első fordulóban a jobboldali jelöltek kapták a legtöbb szavazatot. A romániai elnökválasztás első fordulójában a szavazatok 10 százaléka a pótlistákról származott.
Az első forduló szülte elégedetlenségről, a választói hangulatról és a magyarság szempontjából várható fejleményekről Pataky Lehel Zsolt készített riportot a Temesvári Rádió számára. Hallgassa meg!
