Milyen magyarnak lenni Aradon? [AUDIO]

A Nemzeti Összetartozás Évének jegyében jelent meg a Kölcsey Egyesület negyedévi kiadványának, a 3Havi Szemlének a legújabb lapszáma, amelyben hétköznapi aradiak vallanak arról, hogy milyen magyarnak lenni, magyarként megmaradni a Kossuth Lajos által „magyar Golgotának” nevezett városban.

A folyóirat szerkesztői műfaji megkötöttség nélkül vártak írásokat bárkitől, aki úgy érezte, hogy mondanivalója van ezzel kapcsolatban, saját vagy valamelyik felmenője történetét, sikerét, esetleg sérelmét szeretné megosztani a közösség tagjaival. Az így összeállt lapszámot csütörtök délután, a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott rendezvényen mutatták be – a koronavírus-járvány ellen hozott intézkedések miatt nagyon szűk körben, de internetes élő közvetítésben.

A rendezvényen bemutatták Olasz Angéla Történelem és emlékezet című könyvét is, amely a Kölcsey Egyesület 47. Fecskés-könyve.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Az aradi Kölcsey Egyesület 2004 óta ezen a napon adja át az előző évre szóló Kölcsey-díjakat az arra érdemes személyiségeknek, de idén – a koronavírus-járávny miatt – az ünnepség elmaradt, helyette tartották meg a lap- és könyvbemutatót.

Pataky Lehel Zsolt a szemle egyik szerkesztőjét, a Kölcsey Egyesület alelnökét, Fekete Károlyt kérdezte, 3Havi Szemle témájának apropójáról. Hallgassa meg a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült interjút: