Bogdan Blaga igazgatóhelyettes (balról) mondott megnyitó beszédet | Fotó: Arad Megyei Múzeum
A kiállítás nyolc évszázad történelmét, interaktív technológiát és páratlan értékű muzeális darabokat egyesít, új szemléletben mutatva be Arad és térsége múltját a 12. századtól egészen 1919-ig.
A múzeum szakemberei az elmúlt években átfogó restaurálási és digitalizálási munkát végeztek, hogy a helyi kulturális örökség legfontosabb elemei korszerű, tematikusan felépített formában legyenek hozzáférhetők.
Arad története életre kel egy olyan kiállításban, amely végigvezeti a látogatót a város legfontosabb korszakain. A muzeális értékek és a digitális technológia együttese új perspektívát kínál mindazoknak, akik szeretnék újra felfedezni Aradot és a megyét
– hangsúlyozta Bogdan Blaga, a múzeum igazgatóhelyettese. A tárlat első egysége a középkori Arad világát idézi meg: a térség erődítményeit, a szépfalui (bizerei) monostor egyedülálló mozaikját, valamint a Só útja gazdasági jelentőségét. A török kori jelenlétet olyan meghatározó helyszínek képviselik, mint az egykori borosjenői oszmán erőd vagy a lippai török bazár.
A 18. század Aradja a céhes ipar megerősödésével és az új aradi vár felépítésével kerül fókuszba. A 19. század elejének kiemelt mozzanata, Arad 1834-es szabad királyi várossá válása külön szekciót kapott:
itt látható az eredeti császári diploma és a korszakot jelképező vadászkürt is.
A kiállítás következő része a város gazdasági és társadalmi fejlődését mutatja be a 1848–1849-es forradalom és szabadságharc után, valamint a dualizmus időszakában. Külön hangsúlyt kapnak azok a helyi elitcsaládok – köztük a Mocsony família –, amelyek meghatározó szerepet játszottak Arad kulturális, politikai és gazdasági felemelkedésében. A századforduló pezsgő kulturális életét a Belle Époque hangulatát idéző enteriőrök és Szántay Lajos, a Kultúrpalota zseniális tervezője előtt tisztelgő anyag teszi teljessé.
A látogatók megrendítő dokumentumok és személyes tárgyak segítségével ismerhetik meg az aradi katonák sorsát az első világháború frontjain – a galíciai lövészárkoktól az olasz hadszíntéren át a szibériai hadifogolytáborokig, illetve a román hadsereghez csatlakozó erdélyi önkéntesek történetéig.
A tárlat záróegysége Arad és az aradi (román) politikusok kulcsszerepét mutatja be az 1918-as nagy-román egyesülés előkészítésében és megvalósításában. Vasile Goldiș, Ioan Suciu és Ștefan Cicio-Pop alakjai mellett I. Ferdinánd király és Mária királyné ünnepi portréi is ki vannak állítva.
Nyitvatartás (a Kultúrpalota főbejárati oldalán) hétfő kivételével minden nap:
- június 20-tól augusztus 30-ig: 10–18 óra között (utolsó belépés: 17.30-kor)
- szeptember 1-jétől 2027. május 30-ig: 9–17 óra között (utolsó belépés: 16.30-kor)
Belépőjegyek:
- felnőtt: 13,5 lej
- nyugdíjas: 7,5 lej
- óvodás, diákok, egyetemista: 3 lej
- Szervezett gyermekcsoportok: 2 lej/fő
