Meghalt Dinnyés József „daltulajdonos”

Életének 73. évében elhunyt Dinnyés József zeneszerző, énekes-gitáros – közölte a hírt közösségi oldalán testvére, Dinnyés Ágnes. A bejegyzés szerint Dinnyés Józsefet hétfőn érte a halál.

Dinnyés József 1948. augusztus 4-én született Szegeden. 1963-ban kezdett énekelni, 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt az első magyarul éneklő szegedi zenekarnak, az Angyaloknak. 1967-ben Karrier című, Veress Miklóssal közösen írt dalával lett országosan ismert, amellyel 2. helyezést ért el az első magyar pol-beat fesztiválon. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyar Bob Dylanként, „Bob Dinnyésként" emlegették annak dacára, hogy Bob Dylan ekkor már egészen más utakon járt és Dinnyést is egyre jobban foglalkoztatta a magyar költészet.

1973-as, első kislemezén két Buda Ferenc- és egy Morgenstern-vers mellett egyetlen saját szerzeménye, az Aranyos emberek szerepelt. Az 1970-es években egyrészt a versmegzenésítések és a saját dalok kettőssége jellemezte műsorait, másrészt az, hogy miközben számtalan koncertet adott országszerte, sőt hivatalos ünnepségek, KISZ-táborok állandó fellépője volt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egészen 1985-ig nem volt hajlandó nagylemezt készíteni vele, akkor is kicenzúrázták a címadó Határtalanul című dalát. A lemez megjelenése után öt évvel megjelent a Kín és dac című, 35 dalos albuma költők verseire. Ezt követte az Ezt nem fújta el a szél (1992), Töretlen hittel (2000), továbbá 14 kazettán népballadák, zsoltárok, énekelt versek.

Az 1990-es években alapított Aranyalmás Kiadó sorra megjelentette a hosszú évek során összegyűlt szerzeményeit. Öt évszázad magyar nyelvű költészet verseiből előadássorozatot szerkesztett. Szabadiskolát alapított, melynek keretein belül a történelem, irodalom és a zene hármasságát mutatta be az érdeklődő kisközösségeknek. Igazi népművelőként járta az ország településeit, a Kárpát-medence magyarlakta területeit. Aradon is többször megfordult, 2013 márciusában a kamaraszínházban tartott önálló estet, illetve a Csiky Gergely Főgimnáziumban zenés történelemórát.

2001-ben megkezdődött 24 CD-re tervezett életmű-sorozatának kiadása. 1988-ben Dalaim könyve címmel kötete jelent meg, róla Sebők János írt könyvet A daltulajdonos címmel. Aktív szerepet játszott a hagyományőrzésben: a Tanítók Emlékfája mozgalom szervezőjeként csaknem száz emlékfát állított már azért, hogy „a múltat ne felejtsük el".

Dinnyés Józsefet 2001-ben a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki. 2018-ban a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült.

MTI

  • Hallgassa meg a 2013. március 15-én készült interjút, amelyet az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban tartott zenés történelemóra végén készített vele Pataky Lehel Zsolt a Temesvári Rádió Magyar adása számára:

A rovatból ajánljuk:

Kövér Péter: „Az írásban a legnehezebb dolog – elkezdeni és befejezni” [AUDO]
A Németországban élő író a Salto mortale című könyvét mutatta be szülővárosában.
Közönségtalálkozó Kövér Péter íróval
Írod, olvassuk címmel május 28-án az aradi Jelen Házban kerül sor alias Revök Retép szerzői estjére.
Nótaszínház és onewoman-show a kamaraszínházban
Május 22-én ismét látható a Shirley Valentine, két napra rá a Szögény Dankó Pista című zenés játék jön Aradra.
Magyar tárlatvezetés a Múzeumok éjszakáján a Képtárban
Munkácsy és kortársai az aradi múzeum Képtárában címmel szervezi az eseményt a Kölcsey Egyesület.
Az elmúlt száz év erdélyi költészetének versei az Aradi Kamaraszínházban
Jó versek, remek színészek, élő zene – ismét E-líra 100.
Sohase mondd… – Thurzó Zoltán és Gregor Bernadett Aradon
A műsor a legismertebb magyar hangosfilmek, valamint dalok, sanzonok műveit vegyíti kis prózával.