Szeptember 20-án rendezték meg a teljes Kárpát-medencét felölelő Sereglés 2025. elnevezésű rendezvénysorozatot. A Sereglés napján több tízezer népzenész, néptáncos és kézműves mester ünnepelte a Kárpát-medence népművészetét egy időben, közel 200 helyszínen, Bátaszéktől Gyimesfelsőlokig.
Magyarország Kormánya 2017-ben hozta létre a Csoóri Sándor Alapot azzal a céllal, hogy megerősítse a magyarországi magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar népművészettel foglalkozó közösségeket szakmai munkájukban, a hagyomány megőrzésében és továbbadásában.
A Sereglés 2025 fesztivál célja, hogy bemutassa egyrészt a Csoóri Sándor Program eddigi eredményeit, a szélesebb közönség számára is ismertté tegye annak kiemelkedő színvonalát és a közösségekre gyakorolt jótékony hatását, másrészt megmutassa azt, hogy a népművészet nem csupán örökség, hanem élő, lüktető, megtartó közösségi élmény is egyben.
A programok egységesen, minden csatlakozott településen szeptember 20-án 10 órakor kezdődtek népviseletes felvonulással, egy-egy, a helységre jellemző kiemelkedő épített örökséghez, ahol minden közösség a tájegységének néhány népdalát énekelte el, majd a helyi egyházi vezetők megáldották a jelenlévőket.
Ezután mindenhol elhangzott Csoóri Sándor Faparázs a hóra kivilágít című verse, majd közösen elénekelték az „Akkor szép az erdő, mikor zöld…” kezdetű népdalt és a Pál István „Szalonna” által összeállított, a Kárpát-medencében mindenhol megtalálható csárdás dallamokra mindenki eltáncolta saját tájegységének csárdását. A szervezők ezzel is tisztelegtek az előtt, hogy a csárdás tavaly decemberben felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökségének nemzetközi listájára.

A közös nyitó események és a köszöntők után kézműves mesterségbemutatók, műhelyfoglalkozások, néptánc, népzenei gálaműsor várta az érdeklődőket, végül minden helyszínen táncház zárta az egész napos programot. A rendezvény főszervezője a Népművészeti Egyesületek Szövetsége volt.
Arad megyéből Kisiratos csatlakozott a Seregléshez: a Szalbek Vegyeskórus, az Aprógyöngy és Kisgyöngy néptánccsoportok, az Apróság, ifj. Rónasági és Napraforgó citerazenekarok léptek fel. A 10 órai szentmise után Tiba- Fischer Réka szavalta el Csoóri Sándor versét, zárásként Szöllősi Fanni énekelt a falu központjában lévő szabadtéri színpadon, a téren pedig kézművesvásár várta a közönséget.


