Kisiratos is csatlakozott a Kárpát-medencei népművészeti ünnephez, a Seregléshez

néptánc

Kisiratos is csatlakozott a Seregléshez | Fotók: Facebook/Korondi Erika

Több tízezer népzenész, néptáncos és kézműves mester, közel kétszáz helyszínen vett részt a Kárpát-medencei népművészet ünnepén a múlt szombaton. Kisiratos is csatlakozott a Csoóri Sándor Program keretében szervezett eseményhez.

Szeptember 20-án rendezték meg a teljes Kárpát-medencét felölelő Sereglés 2025. elnevezésű rendezvénysorozatot. A Sereglés napján több tízezer népzenész, néptáncos és kézműves mester ünnepelte a Kárpát-medence népművészetét egy időben, közel 200 helyszínen, Bátaszéktől Gyimesfelsőlokig. 

Magyarország Kormánya 2017-ben hozta létre a Csoóri Sándor Alapot azzal a céllal, hogy megerősítse a magyarországi magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar népművészettel foglalkozó közösségeket szakmai munkájukban, a hagyomány megőrzésében és továbbadásában.

A Sereglés 2025 fesztivál célja, hogy bemutassa egyrészt a Csoóri Sándor Program eddigi eredményeit, a szélesebb közönség számára is ismertté tegye annak kiemelkedő színvonalát és a közösségekre gyakorolt jótékony hatását, másrészt megmutassa azt, hogy a népművészet nem csupán örökség, hanem élő, lüktető, megtartó közösségi élmény is egyben.

A programok egységesen, minden csatlakozott településen szeptember 20-án 10 órakor kezdődtek népviseletes felvonulással, egy-egy, a helységre jellemző kiemelkedő épített örökséghez, ahol minden közösség a tájegységének néhány népdalát énekelte el, majd a helyi egyházi vezetők megáldották a jelenlévőket.

Ezután mindenhol elhangzott Csoóri Sándor Faparázs a hóra kivilágít című verse, majd közösen elénekelték az „Akkor szép az erdő, mikor zöld…” kezdetű népdalt és a Pál István „Szalonna” által összeállított, a Kárpát-medencében mindenhol megtalálható csárdás dallamokra mindenki eltáncolta saját tájegységének csárdását. A szervezők ezzel is tisztelegtek az előtt, hogy a csárdás tavaly decemberben felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökségének nemzetközi listájára.

A közös nyitó események és a köszöntők után kézműves mesterségbemutatók, műhelyfoglalkozások, néptánc, népzenei gálaműsor várta az érdeklődőket, végül minden helyszínen táncház zárta az egész napos programot. A rendezvény főszervezője a Népművészeti Egyesületek Szövetsége volt.

Arad megyéből Kisiratos csatlakozott a Seregléshez: a Szalbek Vegyeskórus, az Aprógyöngy és Kisgyöngy néptánccsoportok, az Apróság, ifj. Rónasági és Napraforgó citerazenekarok léptek fel. A 10 órai szentmise után Tiba- Fischer Réka szavalta el Csoóri Sándor versét, zárásként Szöllősi Fanni énekelt a falu központjában lévő szabadtéri színpadon, a téren pedig kézművesvásár várta a közönséget.

A rovatból ajánljuk:

Az aradi magyar közösség legfontosabb elismerése – átadták a Kölcsey-díjakat [AUDIO]
Harsányi Attila színművészt és Kurunczi Ferenc amatőr fotóst tüntették ki.
Kárpátok visszhangja – látványos folklórműsor Aradon
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása február 9-én, hétfőn látható a nagyszínházban.
Most kezdődik a tánc! – Aradon is látható a Magyar menyegző
A film az 1970-es évek végén játszódik: két budapesti fiatalember kalotaszegi kiruccanása életre szóló kalanddá válik.
A Magyar Kultúra Napját ünnepelték Pécskán
A Himnuszra és szerzőjére emlékeztek a Magyar Közösségi Házban.
Január 26-án adják át a 2025-ös Kölcsey-díjakat
A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett programban a Jókai Színház vendégjátékát is láthatja a közönség.
Ismét megnyitotta kapuit a megyei könyvtár főépülete
Hétfőtől péntekig 9–17 óra között tart a program. A téka alapjait az idén 145 éves aradi Kölcsey Egyesület tette le.