Hol született Petőfi?

Amilyen sokféle elmélet kapott szárnyra Petőfi Sándor végső nyughelyét illetően (egyesek szerint nem esett el Segesvár mellett, a fehérvári csatában, hanem szibériai hadifogságban végezte), legalább annyira vitatott a forradalmárköltő születési helye is. A hivatalos szemlélet szerint Kiskőrösön látta meg a napvilágot 1823. január elsején (vagy 1822. december 31-én?) Petrovics Sándor néven, de egyesek tudni vélik, hogy Szabadszállás, illetve Kiskunfélegyháza a szülőváros. Erről a vitáról tartott előadást hétfő délelőtt az aradi Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében Molnár Péterné Kálmán Aranka magyartanár, helytörténész, a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szervezetének ügyvezető elnöke, akit a Kölcsey Egyesület kért fel arra, hogy tudományos kutatásainak eredményét, és az ezt tartalmazó „… a róna, hol születtem” című könyvét bemutassa. A szerző Szabadszállás mellett teszi le voksát (1857-ig is ez volt a „hivatalos”), mondván, hogy Petőfi és szülei 1818-tól 1841-ig Szabadszálláson laktak. „Ezt bizonyítják levéltári jegyzőkönyvek, továbbá a Pápai Református Kollégium törvénykönyvének és osztálynaplóinak Petrovics Sándorról szóló bejegyzései. Petrovics István egyedül Szabadszálláson vásárolt házat, földet, szőlőt, redemptus polgár is ott lett” – támasztotta alá. A mintegy kétórás előadáson Molnár Péterné kifejtette: célja, hogy a jövő irodalomkönyveiben Szabadszállás szerepeljen Petőfi Sándor szülőhelyeként.