Amilyen sokféle elmélet kapott szárnyra Petőfi Sándor végső nyughelyét illetően (egyesek szerint nem esett el Segesvár mellett, a fehérvári csatában, hanem szibériai hadifogságban végezte), legalább annyira vitatott a forradalmárköltő születési helye is. A hivatalos szemlélet szerint Kiskőrösön látta meg a napvilágot 1823. január elsején (vagy 1822. december 31-én?) Petrovics Sándor néven, de egyesek tudni vélik, hogy Szabadszállás, illetve Kiskunfélegyháza a szülőváros. Erről a vitáról tartott előadást hétfő délelőtt az aradi Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében Molnár Péterné Kálmán Aranka magyartanár, helytörténész, a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szervezetének ügyvezető elnöke, akit a Kölcsey Egyesület kért fel arra, hogy tudományos kutatásainak eredményét, és az ezt tartalmazó „… a róna, hol születtem” című könyvét bemutassa. A szerző Szabadszállás mellett teszi le voksát (1857-ig is ez volt a „hivatalos”), mondván, hogy Petőfi és szülei 1818-tól 1841-ig Szabadszálláson laktak. „Ezt bizonyítják levéltári jegyzőkönyvek, továbbá a Pápai Református Kollégium törvénykönyvének és osztálynaplóinak Petrovics Sándorról szóló bejegyzései. Petrovics István egyedül Szabadszálláson vásárolt házat, földet, szőlőt, redemptus polgár is ott lett” – támasztotta alá. A mintegy kétórás előadáson Molnár Péterné kifejtette: célja, hogy a jövő irodalomkönyveiben Szabadszállás szerepeljen Petőfi Sándor szülőhelyeként.Hol született Petőfi?
Amilyen sokféle elmélet kapott szárnyra Petőfi Sándor végső nyughelyét illetően (egyesek szerint nem esett el Segesvár mellett, a fehérvári csatában, hanem szibériai hadifogságban végezte), legalább annyira vitatott a forradalmárköltő születési helye is. A hivatalos szemlélet szerint Kiskőrösön látta meg a napvilágot 1823. január elsején (vagy 1822. december 31-én?) Petrovics Sándor néven, de egyesek tudni vélik, hogy Szabadszállás, illetve Kiskunfélegyháza a szülőváros. Erről a vitáról tartott előadást hétfő délelőtt az aradi Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében Molnár Péterné Kálmán Aranka magyartanár, helytörténész, a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szervezetének ügyvezető elnöke, akit a Kölcsey Egyesület kért fel arra, hogy tudományos kutatásainak eredményét, és az ezt tartalmazó „… a róna, hol születtem” című könyvét bemutassa. A szerző Szabadszállás mellett teszi le voksát (1857-ig is ez volt a „hivatalos”), mondván, hogy Petőfi és szülei 1818-tól 1841-ig Szabadszálláson laktak. „Ezt bizonyítják levéltári jegyzőkönyvek, továbbá a Pápai Református Kollégium törvénykönyvének és osztálynaplóinak Petrovics Sándorról szóló bejegyzései. Petrovics István egyedül Szabadszálláson vásárolt házat, földet, szőlőt, redemptus polgár is ott lett” – támasztotta alá. A mintegy kétórás előadáson Molnár Péterné kifejtette: célja, hogy a jövő irodalomkönyveiben Szabadszállás szerepeljen Petőfi Sándor szülőhelyeként.A rovatból ajánljuk:
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, de aradi származású Piroska házaspár, István és Katalin, akik korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írtak.
TEjben, jajban, világvégÉN a színművész harmadik könyvének a címe.
Kötetlen kötetbemutató az Aradi Kamaraszínházban.
Jön a Nemzeti Színház, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint Erdő Zoltán tárogató- és Lisztes Jenő cimbalomművész.
Horányi László egyéni műsorral lép fel Aradon október 28-án, a Bábszínházban.
A Sex, drugs, gods and rock’n’roll és a Leánykérések című produkciókat játssza a moldovai FESTIS fesztiválon.
