Felkerült az UNESCO világörökségi listájára a gyulafehérvári Arany Kódex

A Batthyáneum Könyvtárban őrzött Arany Kódex (Codex Aureus) felkerült az UNESCO világörökségi listájára – jelentette be csütörtök este a Román Nemzeti Könyvtár.

„Nagy örömmel tudatjuk, hogy ma, május 18-án Románia legismertebb és legjelentősebb középkori kézirata, amelyet jelenleg a gyulafehérvári fiókunkban, a Batthyáneum Könyvtárban őriznek, felkerült az UNESCO listájára, s ekként a világemlékezet része lett” – közölte Facebook-oldalán az intézmény.

A Román Nemzeti Könyvtár igazgatója, Adrian Cioroianu május elején azt nyilatkozta Gyulafehérváron: várhatóan még ebben az évben felkerülhet a nemzetközi listára az 1200 éves kézirat.

A borjúbőrből készült pergamenre arany tintával írt középkori kódexrészlet a Batthyáneum gyűjteményének egyik legértékesebb darabja, Máté és Márk evangéliumát tartalmazza. A valószínűleg Nagy Károly megrendelésére készült kódex a Heidelberg melletti Lorsch kolostorából került hadizsákmányként Bécsbe. Migazzi Kristóf Antal bécsi hercegérsek megvásárolta, tőle vette meg a 18. században Batthyány Ignác erdélyi püspök, így került a gyulafehérvári könyvtárba.

Nagy Károly halála után a kódexet a hesseni Lorsch kolostorának adományozták. Innen négy részre válva, három városba és négy múzeumba kerültek a részei. Jelenleg a felső fedél a londoni Victoria and Albert Museumban található, az alsó fedele a vatikáni Sacro Museo-ba került, Máté és Márk evangéliumának szövegrészeit a gyulafehérvári Batthyáneumban, míg Lukács és János szövegrészeit a vatikáni Apostoli Könyvtárban őrzik.

Strasborugban most is per folyik a Batthyáneumért

A Batthyáneumot 1949-ben elvette az egyháztól a román kommunista állam, hivatalosan azonban csak 1961-ben államosították. A rendszerváltás után az egyház azonnal visszaigényelte, de csak 1998-ban adták vissza „papíron” a 13. számú sürgősségi kormányrendelettel.

„A visszaadást jogi úton megtámadták, a per azzal zárult, hogy fogadjuk el: a román állam és az érsekség társtulajdonos. Mivel elutasítottuk ezt a megoldást, Strasbourghoz fordulhattunk. A per azóta is folyik. A Batthyáneum és benne az Arany Kódex most is a román állam tulajdona, és mi is csak bukaresti írásbeli engedéllyel mehetünk be a Batthyáneumba, saját tulajdonunkba! Az igazság kedvéért azt is megmondom, hogy ezt az engedélyt mindig azonnal megadják” – idézte az ersekseg.ro Jakubinyi György nyugalmazott gyulafehérvári érseket.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. Az egyedülálló kulturális és természeti értékeket listázó világörökséghez hasonló Világemlékezet Programot (Memory of the World Programme) 1992-ben indította az UNESCO azzal a céllal, hogy a tagországokban fellelhető, egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítását, megőrzését és a széles körű megismertetését elősegítse.

Agerpres / MTI

A rovatból ajánljuk:

Közel 150 év korrajza az Aradi színlapok című könyv [AUDIO]
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, de aradi származású Piroska házaspár, István és Katalin, akik korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írtak.
Játék a szavakkal, betűkkel, gondolatokkal – Bemutatták Kézdi Imola legújabb verseskötetét [AUDIO]
TEjben, jajban, világvégÉN a színművész harmadik könyvének a címe.
Harmadszor is verseskötettel jelentkezik Kézdi Imola színművész
Kötetlen kötetbemutató az Aradi Kamaraszínházban.
Koncertek és díjnyertes előadás a kamaraszínház novemberi műsorkínálatában
Jön a Nemzeti Színház, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint Erdő Zoltán tárogató- és Lisztes Jenő cimbalomművész.
A különc gitár – Viszockij-est a kamaraszínházban
Horányi László egyéni műsorral lép fel Aradon október 28-án, a Bábszínházban.
Két előadással vendégszerepel Chișinăuban a kamaraszínház
A Sex, drugs, gods and rock’n’roll és a Leánykérések című produkciókat játssza a moldovai FESTIS fesztiválon.