Ebből az összegből a már felújított Kutúrpalota második emeletén rendeznek be a 13 méter hosszú és 4 méter magas festmény befogadására alkalma kiállítótermet. A helyiség villanyhálózatának kialakítására, fűtésére-hűtésére, és teljes rendbetételére fordítják az összeget.
Feszty Árpád triptichonját jelenleg Nagyszebenben restaurálják, ahová idén márcisban szállították, több mint egy évvel azután, hogy sok évtizedes száműzetése után először napvilágot látott. A megyei tanács közlése szerint várhatóan októberben állítják ki ismét.
A monumentális alkotás három részből áll: az első Jézus kereszthalálát ábrázolja, a másodikon – ami a leghosszabb, mintegy hét méter – a temetési menet látható, míg a harmadikon a sír, a földre borulva imádkozó Máriával.
Feszty Árpád Firenzében festette a Krisztus temetését, amelyet 1903-ban Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indított. A Kultúrpalota 1913-as megnyitásakor került Aradra a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként; akkor körülbelül 150 képet hoztak Budapestről, és abból nyílt meg az első kiállítás az intézményben. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nyomán az elszakított területekkel együtt számos műkincs is az új, szomszédos államokhoz került. A Krisztus temetése az 1950-es évek végéig volt látható Aradon, azután letakarták, végül 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú műalkotást a kommunista hatalom – aki addig nem látta, azóta nem is láthatta sehol.
Az aradi magyar közművelődés támogatására még a 19. században alapított, amjd az 1989-es rendszerváltás után újjáalapított Kölcsey Egyesület 2016 márciusában jelentette be, hogy kezdeményezik a hármaskép mint az egyik legejelentősebb aradi műkincs újbóli kiállítását.
Ez szerencsére mind a város, mind a múzeum, mind a megyei önkormányzat vezetőinél fogadókészségre talált, és szinte napra pontosan egy évvel az indítvány után, több mint negyven év szünet elteltével lekerült a csévékről a triptichon, és a jelenlévő magyarországi és romániai restaurátor szakemberek szerint meglepően jó állapotban. Művészettörténeti szenzáció volt az esemény amiatt is, hogy a hármasképpel együtt egy olyan festmény is előkerült, amelyeről nem is tudták már, hogy Aradon van: Liezenmayer Sándor 5x4 méteres, Mátyás király című olajképe.
Feszty Árpád mestere volt a monstre képeknek, s bár a triptichon nem mérhető az Ópusztaszeren kiállított A magyarok bejövetele című körképéhez, mind tematikája, mind méretei miatt értékes. Nem beszélve arról, hogy az aradi magyarságnak – főleg az idősebb nemzedéknek – érzelmi kötődést jelent a történelmi időkhöz, akárcsak a Szabadság-szobor, a Szentháromság-szobor, vagy az Ereklyemúzeum.
