A több millió kérész hétfőn este jelent meg a folyón és három napig tart a párzási időszaka, amit tiszavirágzásként ismerünk. A szerelmi légyott után a rövid életű rovarok elpusztulnak – írják.
Míg az arra járók a látvány miatt örülnek jelenlétüknek, a Maros-parti halászok hasznot húznak a rövid létükből. Ilyenkor ugyanis hiába is próbálkoznának horgászással, amikor ennyi rovar van a vízfelszínen, a halak, köszönik szépen, jól vannak.
A kérészek ellenben kiváló csalinak bizonyulnak, és ilyenkor vederszámra gyűjtik be a szárnyat bontó rovarokat, hogy a nyáron legyen ami mellett elüldögélni a vízparton. Felénk ezt még lehet, nem büntetik.
Magyarországon ellenben, a Tiszán és mellékfolyóin rendőrök vigyázzák a kérészek táncát, a tiszavirág (Palingenia longicauda) ugyanis védett kérészfaj, az MTI szerint természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint (kb. 150 lej). Ezért tilos az elpusztítása, és a gyűjtéséhez, befogásához, birtoklásához is engedély szükséges. A szabálysértést 150 ezer forintig (2200 lej) terjedő pénzbírsággal büntetik.
A Maros romániai virágzása egyébként ökológiai szempontból is jó hírnek számít, a kérészek ugyanis csak a tiszta vizű folyókban rakják le lárváikat. Egy okkal több, hogy örüljünk nekik:
