Újraszentelték a máriaradnai kegytemplomot [AUDIÓ]

Vasárnap szentelték újra a máriaradnai kegytemplomot és a hozzátartozó ferences rendház épületét. A történelmi Magyarország egyik legjelentősebb búcsújáróhelyén 1911 óta nem végeztek ilyen nagy horderejű munkálatokat, akkor a két tornyot 30 méterrel megemelték. A mostani felújítás két éve kezdődött az Arad megyei kegyhelyen, amely többek között arról híres, hogy az oltárkép előtt látható Mária-képnek csodatevő erőt tulajdonítanak a hívek, illetve itt őrzik Rudnay Sándor néhai esztergomi érsek szívét. Romániai és külföldi egyházi főméltóságok, illetve világi meghívottak, továbbá a környékbeli, magyarországi, németországi és délvidéki hívek vettek részt a templom előtt óriáskívetítőn is közvetített szentmisét. A szentbeszédet Joachim Meisner kölni bíboros tartotta, magyarul koncelebrált Bábel Balázs kalocsai érsek, aki beszédében emlékeztetett rá, hogy a több mint 300 éves búcsújáróhely a kommunizmus nehéz éveiben is a „hit és Mária-tisztelet szigete volt az ateizmus” tengerében. A magyar kormányt Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár képviselte.

A német, magyar és román nyelvű szentmise végén megáldották a templomot és a rendházat.

A temesvári római katolikus megyéspüspökség mintegy 10 millió euróból, európai uniós és román állami támogatással restauráltatta a műemléket. A munkálatok végleges befejezése októberre várható, s utána országos jelentőségű kulturális-turisztikai létesítménnyé nyilvánítják a máriaradnai pápai bazilikát és kolostort.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában Mariazell után a második legfontosabb Mária-kegyhely volt Radna, ahol már a 16. század elején kis kápolna állt, amelyben ferences szerzetesek tartottak misét a török elől a Maros északi partjára menekült keresztény híveknek. Az ebből az időből származó Mária-képnek csodatevő erőt tulajdonítanak a hívek, a legenda szerint a kegykép épségben került elő, miután a törökök felgyújtották a régi kápolnát.

Több mint 300 éve, a nagy aradi pestisjárvány után szervezték Máriaradnára az első zarándoklatot, az aradi lakosság fogadalmának megtartásaként. A 19. század elejére Erdély, a Bánság, a Dél-Alföld, sőt az egész Tisza-mente legjelentősebb zarándokhelyévé vált. Görög katolikus, sőt ortodox hívek is felkeresték, és ma is jellemző, hogy más felekezetűek is áhítattal vesznek részt a szertartásokon. Évente 16 zarándoklatot szerveznek Radnára, a legjelentősebbek a Nagy- és Kisboldogasszony-napi búcsúk.

A jelenlegi kegytemplomot és a hozzátartozó ferences kolostor t 18. század második felében építették.

A kommunizmus idején a szerzeteseket üldözték, így Máriaradnán ma már világi pap szolgál Reinholz András személyében. 

Hallgassa meg Pataky Lehel Zsolt összeállítását, amely a Temesvári Rádió számára készült!