Új alternatív választási küszöböt javasolt az RMDSZ

Egyezségre jutottak a parlamenti pártok a választási törvények reformja tekintetében – jelentette be hétfőn Klaus Iohannis államfő a parlamenti pártok vezetőivel folytatott egyeztetés után.

Az elnök azt mondta: ígéretet kapott a pártok vezetőitől, hogy a helyhatósági választásokat és pártfinanszírozást szabályozó új törvényt május közepéig, a parlamenti választásokat megreformáló jogszabályt pedig a tavaszi ülésszak végéig elfogadja a bukaresti parlament. Iohannis aggodalmát fejezte ki, hogy a külföldön élő román állampolgárok választójogának érvényesítése érdekében még nem tett semmit a parlament, de a pártvezetők azt ígérték neki, hogy legkésőbb őszig megoldják a problémát (jövőre helyhatósági és parlamenti választásokat is rendeznek).

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) küldöttsége új alternatív küszöb bevezetését szorgalmazta a parlamenti választásokra a Iohannisszal  folytatott megbeszélésén hétfőn, hogy a választási reform ne veszélyeztesse a romániai magyarság parlamenti képviseletét. Az elnök idén harmadik alkalommal hívta konzultációra a pártokat, ezúttal azért, hogy a választási reformcsomaggal kapcsolatos vitában közvetítsen.

Az RMDSZ arról tájékoztatta az államfőt, hogy a 2008 előtti megyei pártlistás arányos parlamenti választásokhoz való visszatérést támogatja, ugyanakkor azt szorgalmazza, hogy ne csak az országos voksok öt százalékát elérő szervezetek jussanak képviselethez, hanem azok is, amelyek esetleg ezt nem érik el, de négy megyében 20 százalék feletti támogatottságot szereznek. A találkozó után Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az önkormányzati választások esetében a magyar érdekképviselet három százalékos küszöb bevezetésére tett javaslatot. Kifejtette: ez elsősorban a szórványközösségek számára lenne fontos. A külföldön leadott voksok esetében az RMDSZ nem támogatja az elektronikus szavazás bevezetését. Ehelyett inkább a levélben való szavazást tartja jónak, azzal a kitétellel, hogy – a német, francia, illetve magyar rendszer mintájára – előzetes regisztráció előzze majd meg a voksolást, amelyet a választások előtt hatvan nappal zárnának le.

Az MTI kérdésére, hogy szó esett-e az RMDSZ által korábban kért többség–kisebbség paktumról, amelyet az államfő első konzultációja alkalmából januárban javasolt a magyar szövetség, Kelemen Hunor azt mondta: erről is szót váltott Klaus Iohannisszal. Az RMDSZ elnöke szerint sok olyan része van az RMDSZ által javasolt elképzelésnek, amellyel az államfő is egyetért, és ez az RMDSZ kongresszusához intézett üzenetéből is visszaköszönt. Kelemen Hunor kifejezte reményét, hogy az ügyben folytatni fogják a párbeszédet.

Januárban az RMDSZ azt kérte az államfőtől, hogy a román többség és a nemzeti kisebbségek viszonyáról kössenek pártközi egyezményt, amely szavatolná, hogy a kisebbségek megszerzett jogai nem csorbulnak. A legutóbbi két parlamenti választást egyéni választókerületes rendszerben rendezték Romániában. A hatályos rendszerben is létezik – ugyancsak RMDSZ-javaslatra – alternatív küszöb, amely azokat az öt százalék alatti pártokat is képviselethez juttatja, amelyek jelöltjei hat képviselői és három szenátori választókerületben megszerzik a voksok többségét. 2012-ben az RMDSZ közel került ahhoz, hogy csak az alternatív küszöb biztosítsa parlamentbe jutását, mert országos szinten a voksok 5,1 százalékát kapta meg.

MTI

A rovatból ajánljuk:

Március 15. – Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdete. Erdély-szerte is megemlékeznek a forradalom kitörésének 178. évfordulójáról, Aradon 16.30-tól tartanak koszorúzást a Szabadság-szobornál.
Aszfaltozzák Tőzmiske község településein a megyei rangú utat
Folytatódnak az útépítési és felújítási munkálatok Arad megye északi vidékén a kedvező időjárásnak köszönhetően.
Hatvanöt éve hunyt el Szántay Lajos, Arad neves műépítésze [AUDIO]
A néhai műépítész nagyban meghatározta a város mai arculatát.
Alig használják az iskolai „nyugitermeket” a tanintézményekben
A 157 oktatási intézmény közül negyvenben alakítottak ki „elkülönítőket”, de a pedagógusok nem igazán küldik oda a diákokat.