Szigorúbban büntetnék az idegengyűlölő tartalmak terjesztését
„Magyarok nélkül” – falfirka egy aradi tömbházon | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogoktól való eltiltással büntetendő bűncselekménynek számít a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezet létrehozása, ilyen csoporthoz való csatlakozás vagy annak bármilyen formában történő támogatása – írja elő a szenátusban hétfőn elfogadott törvénytervezet.
Silviu Vexler, a nemzeti kisebbségek frakciójának parlamenti képviselője dolgozta ki a jogszabályjavaslatot, amely többek között a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő jellegű szervezetek, jelképek és cselekedetek, valamint a népirtásért vagy háborús bűnökért elítélt személyek kultuszának tilalmáról szóló 2000/231. számú sürgősségi rendelet módosítja – számolt be az Agerpres.
A tervezetet 78 támogató és 15 elutasító szavazattal fogadták el a felsőházban, 25 szenátor tartózkodásával.
A javaslat indoklása szerint többek között a gyűlöletbeszéd és erőszak online terjedése tette időszerűvé a gyűlölet-bűncselekményeket büntető jogszabályok harmonizálását. A tervezet szerint a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő (például magyarellenes) tartalmak bármilyen módon történő terjesztése bűncselekménynek minősül, és egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogoktól való eltiltással büntetendő; ha a bűncselekményt számítógépes rendszer felhasználásával követik el, a büntetési tétel a felével emelkedik.
Ugyanakkor a népirtásért, emberiesség elleni vagy háborús bűncselekményekért elítélt személyek nyilvános dicsőítése, valamint a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő eszmék, nézetek vagy tanok nyilvános népszerűsítése
3 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel, illetve bizonyos jogoktól való eltiltással büntetendő. A tervezetet a képviselőház vitatja meg döntő házként.
A rovatból ajánljuk:
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdete. Erdély-szerte is megemlékeznek a forradalom kitörésének 178. évfordulójáról, Aradon 16.30-tól tartanak koszorúzást a Szabadság-szobornál.
Folytatódnak az útépítési és felújítási munkálatok Arad megye északi vidékén a kedvező időjárásnak köszönhetően.
Március idusa.
A néhai műépítész nagyban meghatározta a város mai arculatát.
A 157 oktatási intézmény közül negyvenben alakítottak ki „elkülönítőket”, de a pedagógusok nem igazán küldik oda a diákokat.
