Zöldtetős buszmegálló Aradon tavaly nyáron | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi Szabadság-szobornak otthont adó Román–magyar megbékélés parkja mellett lévő autóbuszmegálló tetejét tavaly nyáron kísérleti jelleggel „zöldítették” ki: szárazságtűrő varjúhájat telepítettek a plexiüvegtetőre, hogy árnyékosabbá tegyék a várakozóhelyet, egyúttal felfrissítsék a levegőt. A munkálatokat egy aradi székhelyű, kertépítészetre, zöldövezetek és zöldtetők kialakítására szakosodott cég, az Ecostratos nevű vállalat saját költségén végezte el azzal a céllal, hogyha beválik, az önkormányzat tőle rendeli meg a mintegy 300 busz- és villamosmegálló – már amelyiknek teteje van – átalakítását (darabonként 700 eurónyi lejre becsülték a beruházást).
A növénykolónia csökkenti az üvegházhatást, amit az utasok a nyári hónapokban különösen éreznek, de ezenkívül is több környezeti előnyt kínál:
- árnyékol,
- oxigént termel,
- képes felfogni a hirtelen lezúduló csapadékot,
- megköti a levegőben szálló port és egyéb szennyező részecskéket,
miközben esztétikailag is barátságosabbá teszi a városképet. A kiválasztott növényfajta a varjúháj (sedum), ami elvileg nem igényel öntözést vagy különösebb gondozást, mivel a levegő páratartalmából nyert nedvességgel is képes megélni. Ezt a pozsgás növényt telepítették több városnegyedben a villamossínek mentén, illetve a vágányok közé, hasonlóképpen a zöldítés jegyében.
Bevált a zöldtető
A múlt nyáron a szóban forgó buszmegállóban várakozó tinédzserek azt nyilatkozták, hogy valóban elviselhetőbb a forróság a tető alatt, miután „kizöldítették”, a városháza sajtószóvivője pedig egy évvel a kísérleti projekt bevezetése után azt nyilatkozta a Krónikának, hogy a városvezetés sikerként könyveli el a kezdeményezést, ezért a többi megállóhely is sorra került.
Ehhez képest egy hónap múlva, idén augusztusban villámcsapásként jött a hír: kiszáradt a zöldtető. A városvezetés közölte, hogy szabotázst sejt a dolog mögött, ezért laboratóriumi vizsgálatot kértek, hogy kiderítsék, szándékosság áll-e a kudarc mögött.
A közösségi oldalakat elárasztották a gúnyos, kárörvendő megjegyzések, amelyek részint az önkormányzat hozzá nem értésével magyarázták a történteket, másrészt „szerencsésnek” vélték a helyzetet, mert így legalább nem kell „haszontalanságokra költeni a közpénzt”.
Vizsgálat bizonyítja, hogy mérgezés történt
A vizsgálatot egy gyomirtószerek kimutatására szakosodott akkreditált prágai laboratórium végezte el, és annak alapján készítette el jelentését az Ecostratos cég. Ebből a dokumentumból – amelyet a polgármesteri hivatal bocsátott rendelkezésünkre – idézünk alább.
A vállalat elöljáróban közölte, hogy több mint 100 zöld buszmegállót telepített edd Romániában, 70-et Marosvásárhelyen, illetve 30-at Kolozsváron.
A speciálisan kialakított zöldtetőréteg 6 cm vastagságban biztosítja a négyzetméterenkénti mintegy 60 literes vízmegtartó képességet. Pozsgás növényekből áll, amelyet gyepszőnyeg formájában telepítünk. Ezek a varjúháj több fajtájából állnak, így bárhol is kerül telepítésre, a jobban alkalmazkodó két-három faj képes újratelepíteni a tetőn a növényzetet abban az esetben, ha egyes fajok nem tudnak alkalmazkodni a helyi éghajlati viszonyokhoz
– írták a szakértők. Kiemelték, hogy az aradi buszmegállóra a cég saját költségén telepítette a növényzetet, közpénz felhasználása nélkül, „ezzel is demonstrálva a megoldás életképességét, amelyet a jövőben más aradi megállókra is ki lehet terjeszteni.” Azért is volt különös az aradi eset, mert a zöldtető kiállta az elmúlt három év kolozsvári, illetve a két éve tartó marosvásárhelyi hosszan tartó aszályokat.
„A nyár közepén értesítést kaptunk arról, hogy az aradi kísérleti buszmegálló tetején a növényzet teljesen eltűnt, egyetlen élő növény sem maradt. Aszály idején a sedum-kolóniák visszahúzódnak, csökken a borítottságuk, üres helyek keletkeznek közöttük, de az őszi esők hatására újra visszanyerik vegetációs sűrűségüket. Ez természetes jelenség ezeknél a fajoknál – ez az ára a fenntartható növényzetnek, amelyet nem kell nyírni vagy öntözni, így elkerülhetők a városok számára jelentős költségek” – szólt a magyarázat,
és mivel a növényzet teljesen eltűnt egy hét alatt, felébredt a gyanú, hogy ezt egy „bűnös kéz” okozta.
- A zöldtetős buszmegálló gazdaságos megoldást jelent, mivel öntözőrendszer nélkül is beépíthető, a növények tápanyagait és hidratálását a rendszer alkotórétegei biztosítják.
- A varjúháj rendkívül toleráns a szélsőséges éghajlati viszonyokkal szemben és a száraz területekhez is jól alkalmazkodik.
- A rendszer speciális, rendkívül könnyű szerkezetű, vízkeringést elősegítő, fokozott vízvisszatartást biztosító műszaki rétegekből áll, valamint magas szárazságtűrő növényfajokból áll.
- Az állomás tartótálcája illesztések nélkül készül, ezzel megakadályozva a zöldtető esetleges szivárgását, csepegését.
- Speciális, újrahasznosítható anyagokból készül, fokozott vízvisszatartó talajréteg kerül beszerelésre, amely lehetővé teszi a növények hatékony hidratálását és egyben megfelelő gyökeresedést biztosít.
A talaj- és elszáradt növénymintákat a már említett laboratóriumba küldték, amely aminometilfoszfonsav (AMP) enyhén kimutatható nyomát állapította meg. Ez a glifozát (gyakran használt gyomirtó) fő bomlásterméke.
A talált koncentráció 0,015 mg/kg, ami minimális, kissé meghaladja a kimutathatósági határt. Mivel a zöldtető vékony rétegben, lejtős felületen helyezkedik el, az eső könnyen lemossa, így a koncentráció gyorsan csökken. A glifozát lebomlik, de az AMP akár egy évig is kimutatható maradhat
– olvasható a jelentésben. Ez alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a növényzet elpusztításához gyomirtó és egy oxidatív, kiszárító hatású vegyület keverékét használták (amelyek bomlástermékei egyébként természetes környezetben is előfordulnak).
„Sajnálatosnak tartjuk, hogy egyesek az ökologikus városzöldítési megoldásokat akarják lejáratni, és ezért antiszociális cselekedetekre is képesek. Különösen súlyos, hogy a növényzet elpusztításához alkalmazott módszert egy olyan személy dolgozta ki, aki kertészeti ismeretekkel rendelkezik – ez arra utal, hogy szándékos, előre megfontolt cselekedetről van szó” – fejezték ki sajnálatukat a cég ügyvezetői, Ciprian Bodo Eugen és Kolcsár Gedeon.
A jelentés szerint a vállalkozás ugyancsak saját költségen újratelepítette a zöldtetőt az érintett buszmegállóra, bízva abban, hogy ezúttal nem rongálják meg, mert „Arad városa is megérdemli azokat a zöld megoldásokat, amelyeket más városok sikerrel alkalmaznak.”
