„Szabadság nélküli nincs méltó emberi élet” [AUDIO]

Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc leverésének 173. évfordulóján Aradon tartották az erdélyi megemlékezések központi rendezvényeit. A szónokok a szomszédban dúló orosz–ukrán háború jegyében fogalmazták meg üzenetüket.

Bár az 1848-as forradalom 1849-ben elbukott, de eszméi győzedelmeskedtek évek, évtizedek múltán. De a szabadság „nem olyan, mint egy ház, amit, ha felépítettünk, és hogyha elkészül, ott lesz velünk stabilan, csupán időnként kell kimeszelni. Nem, a szabadságot folyamatosan építeni kell, és ha szükséges, meg kell védeni” – mondta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, bukaresti miniszterelnök-helyettes.

„1945 után lehetségesnek tűnt a béke – a szabadság nélkül, mert látszólag béke volt, de a kommunista diktatúrában szabadság nem volt. 1989 után pedig következett három évtized, amikor úgy tűnt, lehetséges a kettő együtt, egy időben: szabadság és a béke. A berlini fal leomlása vagy Ceaușescu bukása után azt gondoltuk, ez könnyen elérhető, és hogyha elértük, akkor így is marad. (...) Nem, a szabadságot folyamatosan építeni kell, és ha szükséges, meg kell védeni” – mondta Kelemen Hunor.

A szabadság eszméje a 21. században is fontos, vigyázni, őrizni kell. Meg kell teremteni a békét, mert béke nélkül nincs szabadság, szabadság nélkül nincs méltó emberi élet – jelentette ki október 6-án, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának 173. évfordulóján Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke Aradon.

Az Ukrajna elleni orosz invázióról szólva az RMDSZ elnöke sok mindenki más gondolatát fogalmazta meg: nem gondoltuk, hogy a mi életünkben, a mi földrajzi környezetünkben, közel hozzánk ismét háború lesz. „Mára bizonyossággá vált, hogy a béke, akárcsak a szabadság, nem nyugalmi állapot itt, Európában. Ezt látjuk, ezt tapasztaljuk, ezt éljük meg. És ahol nincs béke, ott nem lehet szabadság. Ahol nincs szabadság és béke, biztosan sérül az ember méltósága, és ezzel a kör bezárul, mert emberi méltóság nélkül nincs béke, béke nélkül nincs szabadság” – fogalmazott beszédében Kelemen Hunor. Hallgassa meg a teljes beszédet:

Semjén magyar kormányfő-helyettes meg azt hangsúlyozta, hogy a vértanúk példája erőt ad a megmaradáshoz, a nemzet vonatkozásában is.

„Arad jelentősége a magyar emlékezetben vitathatatlan. Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint hogy ma is, 173 évvel a gyászos eseményeket követően a Kárpát-medence minden részéből összegyűlünk, és hálás szívvel gondolunk vértanúinkra, a magyar függetlenség és szabadság hőseire!” – fogalmazott beszédben. Hallgassa meg:

A beszédek sorát Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke zárta, aki emlékeztetett: már lassan hét nemzedék választ el bennünket nemzetünk hőseitől, és arra kérte a jelenlévőket, „hogy a Magyar Golgotán kivégzett tizenhárom tábornok szabadságvágya szolgáljon számunkra ma is iránytűként, hiszen a szabadság és a függetlenség attól, hogy éppen megadatott nekünk, mert megörököltük, kivívtuk vagy megteremtettük magunknak, még nem örök. Vigyázni és védeni kell, mert ez az egyetlen eszme, amelyben nemzetünk és társadalmunk kiteljesedhet.” Hallgassa meg a beszédet:

Pataky Lehel Zsolt foglalta össze az aradi megemlékezéseket a Temesvári Rádió Magyar adásában – hallgassa meg a beszámolót:

A rovatból ajánljuk:

Előkészületek a Szabadság-szobor újbóli felavatásának 20. évfordulójára [AUDIO]
A 2004. április 25-i aradi szoborállításnak erős üzenete volt: közösségi és politikai elszántsággal érvényt lehet szerezni a kisebbségi jogoknak, a visszahozhatók azok a szimbolikus emlékművek, amelyeket megpróbáltak kitörölni a közemlékezetből.
Szülők Akadémiája: generációk az ABC végén, avagy hogyan szálljunk le a mókuskerékről?
Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus tart előadást Aradon.
Lehetőség szerint növelné polgármesterei és alpolgármesterei számát az RMDSZ [AUDIO]
Jelenleg öt polgármestere és négy alpolgármestere van Arad megyében.