Megemlékezés „a magyar Golgotán” – október 6. Aradon [AUDIO]

október 6.

Koszorúzás a Szabadság-szobornál | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A szabadságharcosokat legyőzhették, de a szabadság eszméje és hősiességük tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedd este Aradon, az 1849–1849-es magyar forradalom szabadságharc véres megtorlásának, az aradi 13 vértanú kivégzésének 177. évfordulóján.

Az erdélyi megemlékezések fő helyszíne idén is Arad volt, melynek neve főleg a forradalom tragikus végkimenetelével forrt össze, hiszen „a magyar Golgotán” (Kossuth Lajos nevezte így Aradot) végeztette ki Julius Jacob von Haynau osztrák táborszernagy a honvédsereg 13 főtisztjét 1849. október 6-án.

Az egykori Vesztőhelyen álló obeliszknél, a tábornokok közül 11-nek a végső nyughelyénél tartott áhítattal és koszorúzással kezdődött délután a megemlékezés, ezt követően a belvárosi minorita templomban imádkoztak a vértanúk lelki üdvéért.

Megemlékezés a Vesztőhelyen | Fotó: RMDSZ Arad megyei szervezete

A szentmise főcelebránsa és ünnepi szónoka, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök többek között arról beszélt, hogy

akik az életüket áldozták egy jó ügyért, de legyőzték őket, látszólag vesztesek, de gyakorlatilag az élet győztesei, és hősökként emlékeznek rájuk.

A templomból a megemlékezők gyalog vonultak át a Román–magyar megbékélés parkjába, ahol a vértanúk emlékművénél, Zala György monumentális Szabadság-szobránál gyülekeztek az Arad megye több településéről, sőt még távolabbról is érkező megemlékezők.

Megemlékezők a téren | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az ünnepi beszédek sorát Călin Bibarț aradi polgármester kezdte. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a szabadságharcosokat legyőzhették, de a szabadság eszméje és hősiességük tovább él. Mint fogalmazott: az elnyomás idején könnyű felismerni a hőst, ő az, aki szembeszáll a hatalommal, akár az életét is kockáztatva, de nem kell feltétlenül véráldozat ahhoz, hogy valaki a demokráciában is hős legyen.

 

Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, az RDMSZ Arad megyei szerveztének elnöke beszédében azt mondta: 1849 óta Arad neve elválaszthatatlan a tizenhárom vértanú nevétől, ezért itt az emlékezésnek is más a súlya: nem egy távoli történelmi eseményt idézünk fel, hanem annak a történetnek egy részét, amely itt, ezen a helyen történt.

 

Először fordult elő az október 6-i aradi megemlékezések rendszerváltás utáni történetében,

hogy a magyar kormány képviselője nem szólalt fel, sőt ezúttal sem miniszter, sem államtitkár nem volt jelen a Szabadság-szobornál.

A magyarországi testvérvárosok településeinek küldöttségei, illetve Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul koszorúztak. Korábban a vesztőhelyen Kürtös László, a honvédelmi minisztérium államtitkára és kabinetének tagjai helyezték el a kegyelet virágait, illetve a hivatalos program előtt a Szabadság-szobornál is lerótták kegyeletüket a vértanúk emléke előtt.

  • Hallgassa meg Pataky Lehel Zsolt összefoglalóját, amely a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült:

 

 

Tekintse meg a képgalériát:

A rovatból ajánljuk:

Portrék a várbörtönből: eddig még nem látott képek az Ereklyemúzeum gyűjteményéből [AUDIO]
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr készítette a rajzokat fogolytársairól 1849-ben.
Arad nem csak a gyász helye [AUDIO]
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszéde a vértanúk kivégzésének 177. évfordulóján.
Aradon más az emlékezés súlya [AUDIO]
Faragó Péter október 6-i beszéde a forradalom leverésének 177. évfordulóján.
Az első október 6.
Móra Ferenc írása alapján nem mindig volt magától értetődő az országos gyásznap.
35 éve alakult a Vox Juventutis: emléktalálkozót tartottak az egykori tagok [AUDIO]
Horváth Tünde alapító-karvezetőről is megemlékeztek.