Arad nem csak a gyász helye [AUDIO]

Kelemen Hunor

Kelemen Hunor Aradon 2026. október 6-án | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedd este Aradon, az 1849–1849-es magyar forradalom szabadságharc véres megtorlásának, az aradi 13 vértanú kivégzésének 177. évfordulóján.

Kelemen Hunor kifejtette, hogy Arad nem csak a gyász helye. „Arra is emlékeztet bennünket, hogy az ember élete véget ér, de amit a közösségéért és a nemzetéért tett, kitörölhetetlenül tovább él” – mondta ünnepi beszédében. A szövetségi elnök szerint az erdélyi magyaroknak október 6. az emlékezet visszaszerzésének a napja is, ugyanis a rendszerváltás utáni küzdelmes esztendők egyik kiemelkedő eredménye a Szabadság-szobor kiszabadítása és újbóli köztérre helyezése volt.

A szabadságharcban vagy egy diktatúrában könnyű felismerni a hőst: ő az, aki szembeszáll az elnyomással, az elnyomó hatalommal, akár az életét is kockáztatva. Ők mutatnak példát a nehéz időkben, de ahhoz, hogy a hatásuk érezhető legyen, szükség van a ma emberére is: a szabad világban a hős sokszor nem az, aki rendkívüli dolgokat tesz, hanem az, aki a hétköznapi kötelességeit komolysággal, felelősséggel végzi. Ilyen a tanár, a vállalkozó, a jövőjét építő fiatal, a közösségszervezést vállaló önkéntes – sorolta.

A rendszerváltás óta eltelt 36 évben sok közösségi jogot kivívott a magyarság, de „amit kivívtunk, azt el is veszíthetjük” – figyelmeztetett Kelemen Hunor.

Mint mondta, a Szabadság-szobor története erre is figyelmeztet bennünket. „Előbb bedeszkázták, aztán lebontották, végül nyolc évtizedre, nyolcvan évre elzárták a város elől. Ezért egy rossz szándék első jelét sosem szabad jelentéktelennek tekintenünk. Ez is a rossz banalitása. Előbb csak egy kis lépés, amit elfogadunk, még elviselhetőnek tűnik, még valahogy meg lehet indokolni. Aztán egy újabb, már határozottabb ugrás, és addig, és addig, és addig, amíg zárul a kör. A rossz eluralkodik a társadalmon. (…) Vannak, akik azt mondják, hogy jöjjön az AUR, az nem is olyan rossz. Nem is magyarellenes, nem is veszélyezteti az intézményeinket, iskoláinkat. A történelemből jól ismerjük az ilyen politikát. Ismerjük pontosan, hogy a rossz banalitása mire képes. Ne engedjünk teret neki! Ezt is tanítja a Szabadság-szobor emléke, a tizenhárom Aradon kivégzett hős katona öröksége. Egyszerre fogja elvinni a szabadságunkat, ha engedünk, és az emberi méltóságunkat” – vetítette ki az aktuális politikai helyzetre, a közösség összefogására szólítva fel.

„Amíg összetartozunk, lesz erőnk megvédeni mindazt, amit elődeink ránk hagytak, és felépíteni azt, amit gyermekeinknek tovább akarunk adni” – mondta. Hallgassa meg a teljes beszédet:

 

A rovatból ajánljuk:

Aradon más az emlékezés súlya [AUDIO]
Faragó Péter október 6-i beszéde.
Az első október 6.
Móra Ferenc írása alapján nem mindig volt magától értetődő az országos gyásznap.
35 éve alakult a Vox Juventutis: emléktalálkozót tartottak az egykori tagok [AUDIO]
Horváth Tünde alapító-karvezetőről is megemlékeztek.
Pax et bonum: Assisi Szent Ferenc halálának 800. évfordulója
Liszkai Tamás a belső béke fontosságáról szólt a minorita templomban tartott szentmisén.
1848–49-es nemzetőr rabtársairól készített portréit állítják ki a Kultúrpalotában
Rákóczy Parchetich Hugó eddig sehol sem publikált arcképsorozata látható október 6. előestéjén.