Magyarok Nagyasszonya Máriaradnán [AUDIÓ]

A cselekvésre, a feladatokkal való szembenézésre, és azok megoldására szólított fel szentbeszédében Böjte Csaba ferences szerzetes Máriaradnán, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartott szentmisén. Október 8. Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya (latinul Patrona Hungariae) ünnepe, amikor a papság és a hívek Mária közbenjárását kérik Magyarországért és a magyar nemzetért.

Szoros kötődésünk Máriához, és az ünnep eredete Szent István királyhoz kapcsolódik, aki a Hartvik püspök által a 12. század elején lejegyzett legenda szerint 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, a halálos ágyán a felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának.

A történelmi Magyarország egyik legfontosabb Mária-kegyhelyén, az Arad megyei Máriaradnán több ezren vettek részt az ún. „magyar zarándoklaton” a Bánság és a Partium, Erdély, illetve a Dél-Alföld régióiból. A szent áldozatot Martin Roos, a Temesvári Római Katolikus Püspökség megyéspüspöke mutatta be.

A szentmise szónoka Mária példáját állította a hívek elé. Mint mondta, a Szűzanya nem panaszkodott, nem kérdezett, hanem örömmel teljesítette, amit a mennyei atya rábízott, világra hozta a Megváltót, és vállalta a hosszú, fáraszt és veszélyes betlehemi utat. „Mária hite élő, mert cselekvő hit” – fogalmazott Böjte Csaba ferences szerzetes volt. A magyar nemzetnek szánt üzenet így szólt: „Azt hiszem, a honfoglaló magyarok nem voltak ennyien, mint amennyien most vagyunk a Kárpát-medencében. Ha így folytatjuk, a mennyek országába, ha be is enged a Jóisten, de mi őseink ki fognak pofozni onnan bennünket azzal, hogy annyi lehetőségetek volt, annyi minden hagytunk rátok; megőriztétek?”

A csütörtöki máriaradnai zarándoklatról Pataky Lehel Zsolt készített összeállítást a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsora számára. Hallgassa meg!