Megkétszereződtek bizonyos esetekben a lakóépület-adók | Illusztráció
A legtöbb erdélyi nagyvárossal ellentétben Aradon nem január 12-től, hanem egy héttel később, 19-től fizethetik be a tulajdonukban lévő ingatlanokra és gépjárművekre kivetett adót a lakosok. Viszont a polgármesteri hivatal online adó- és illetékek-platformján már hétfő óta ellenőrizhetők a fizetendő összegek, így nagyon sokan szembesültek azzal, hogy a tavalyihoz képest idén kétszer annyi pénzt „gombol le” róluk az önkormányzat.
„A növekedés kizárólag annak tudható be, hogy a kormány egy törvénymódosítás nyomán 80 százalékkal megemelték az adóalapot, és megszüntették az épületek korától függő kedvezményt. Ennek következtében
például egy 60 négyzetméteres, 1970-ben épült lakás után 2025-ben 225 lejt kellett fizetni, idén viszont már 578 lej az éves adó”
– magyarázzák a városháza közleményében.
A beterületek (udvarok, építési telkek) esetében nem történt változás, az adó mértéke megegyezik a tavalyival – hangsúlyozza az önkormányzat sajtószolgálata.
A mezőgazdasági területeknél (legyenek azok bel- vagy külterületek) kizárólag a törvény által előírt minimális kötelező emelést alkalmazták:
- így például egy 1000 négyzetméteres, A-zónás mezőgazdasági belterület adója 2025-ben 25 lej volt, 2026-ban pedig 30 lej;
- egy 10 000 négyzetméteres (1 hektáros), A-övezetben fekvő külterületi mezőgazdasági telek esetében a tavalyi 268 lej helyett idén 269 lej az adó.
Az autók után fizetendő illetékek minimálisan emelkedtek, illetve bizonyos esetekben még csökkentek is, a járművek környezetvédelmi besorolásától függően. Egy 1600 köbcentis személygépkocsi után például 2025-ben 138 lejt fizettek, míg 2026-ban az adó mértéke Euro 6-os környezetkategóriájú besorolás esetén 132 lej, Euro 5-ösre 141 lej, Euro 4-esre 150 lej, Euro 3-asra pedig 156 lej.
Üzlethelyiségek, csarnokok
A nem lakóépületek – mind a magánszemélyek, mind a jogi személyek tulajdonában lévők – adója nem változott az előző évhez képest. Az olyan platformokon, mint a globalpay.ro vagy a ghiseul.ro, megjelenő nagyobb eltérések abból adódnak, hogy a tulajdonosok többsége még nem végezte el 2025. december 31-ig az épületek felértékelését, így a rendszer egyelőre nem frissített adatokkal számol.
A városgazdálkodási igazgatóság ismételten felhívja a nem lakóépületek tulajdonosainak – magán- és jogi személyeknek – figyelmét, hogy tegyenek eleget a tavaly októberben kiküldött felszólításnak, és végeztessék el az ingatlanok újraértékelését.
Az elkészült értékbecsléseket a dvp.sipj@primariaarad.ro címre (jogi személyek), illetve a sipf@primariaarad.ro címre (magánszemélyek) kell elküldeni. A dokumentumok személyesen is leadhatók az önkormányzat adóügyi ügyfélszolgálatán (Mucius Scaevola utca 11. szám) március 31-ig. A 2026-os évre vonatkozó végleges fizetendő adóösszeg csak az értékelések feldolgozása után állapítható meg.
Egyébként, akik március 31-ig egy összegben kifizeti az éves adót, 10 százalékos kedvezményt kap.
Mint arról beszámoltunk, az Ilie Bolojan által vezetett négypárti koalíciós kormány tavalyi pénzügyi-költségvetési csomagja többek között 70-80 százalékos helyi adóemelést irányzott elő. Volt, ahol utcára is vonultak az emberek, hogy felháborodásuknak nyilvánosan is hangot adjanak.
A kormány tulajdonképpen lehetőséget teremtett a helyi önkormányzatoknak az ilyen mértékű adóemelésre, viszont világossá tette, hogy amelyik helyhatóság nem emeli meg az adókat, ne számítson támogatásra, pénzügyi infúzióra a központi költségvetésből – abból kell gazdálkodjanak, amit helyben begyűjtenek.
Vasárnapi közleményében a kabinet közölte, hogy mintegy 3,7 milliárd lejes többletbevételt eredményezhet az önkormányzatok számára 2026-ban az ingatlan- és gépjárműadó januártól bevezetett emelése, ez 30 százalékos növekedést jelent 2025-höz képest. A kormány szerint Románia 300-500 millió euró közötti (a helyreállítási alapban számára elkülönített) európai uniós támogatástól is elesett volna, ha tovább halogatja a tulajdonadó „reformját”, amelyre még 2021–2022-ben, az országos helyreállítás tervben vállalt kötelezettséget.
„Románia sereghajtó az Európai Unióban ezen a téren, hiszen ingatlan- és gépjárműadóból származó bevételei a GDP alig 0,55 százalékát teszik ki, ami kevesebb mint harmada az 1,85 százalékos uniós átlagnak” – közölte a kormány. A végrehajtás szerint az is gondot okozott, hogy az ingatlanadók nem követték az inflációt, nem tükrözték az ingatlan piaci értékét, és az egyes települések közti hatalmas eltérések igazságtalan helyzetet teremtettek, a kevésbé hatékony települések kiadásait ugyanis rendre az állami költségvetésből kellett fedezni.
A kormány emlékeztetett, hogy a helyi adórendszer módosításának megvalósítását már öt évvel ezelőtt, az Európai Bizottsággal folytatott, a költségvetési deficit csökkentésére vonatkozó tárgyalásokon vállalta Románia. „Tehát a helyi adók reformjáról évekkel ezelőtt megszületett a döntés, de a gyakorlatba ültetését folyamatosan elodázták a soron levő kormányok. A felelősség vállalásának hiánya veszélyeztette az európai alapok lehívását, késleltette a PNRR keretében Románia rendelkezésére álló jelentős összegek kiutalását, valamint súlyosbította a helyi közigazgatás teljesítményének csökkenését és a költségvetési egyensúlyhiányok felhalmozódását” – hangsúlyozta a Bolojan-kabinet, az előző kormányokra hárítva az adóemelések késlekedése miatti felelősséget.
