Kanalizálási munkálatok Szentpálon | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Két Arad megyei község és egy város polgármesterénél érdeklődtünk, hogy milyen beruházásokat, a közszolgáltatásokat fejlesztő munkálatokat érintenek hátrányosan a kormányzati megszorítások.
Sofronyán felfüggesztik a kanalizálási és aszfaltozási munkálatok állami finanszírozását
A kormány intézkedései miatt két nagy közművesítési munkálatot kellett félbehagyni Sofronya községben. A szennyvízcsatorna-hálózat mintegy 15 százalékban készült el, az aszfaltozást pedig a kivitelezési szerződés aláírása után kellett felfüggeszteni – magyarázta Sandu Krisztián polgármester.
A valamivel több mint 2800 lakosú (akik közül több mint 500-an magyarnak vallották magukat a legutóbbi népszámláláson) község két településből áll: Sofronya a központ, és hozzátartozik Szentpál – utóbbi faluban az önkormányzat a képviselőtestület döntése értelmében
a helyi költségvetésből utalt ki 1,2 millió lejt, hogy a kivitelező a már megkezdett munkafázisokat legalább befejezze, és az elvégzett munkáért járó díjat és az anyagköltségeket kifizessék.
Abban bízik a község vezetősége, hogy 2026–2027-ben újraindul az Anghel Saligny vidékfejlesztési program, és a már megnyert pályázati összegeket megkapják, így megtérül a most megelőlegezett összeg.
„De az aszfaltozási munkálatban is áll 300-400 ezer lejünk, mert a projekt, a költségtervek elkészítése, a közbeszerzési eljárás lebonyolítása és az engedélyek beszerzése is pénzbe került. Már aláírtuk a szerződést a nyertes kivitelezővel, mikor szóltak, hogy leállítják a finanszírozást, ezért felfüggesztettük a szerződést” – mondta az RMDSZ-es polgármester. Sandu Krisztián hozzátette:
a két településen összesen 13 kilométernyi csatornarendszert, illetve a még hiányzó 10 kilométernyi aszfaltot kellett volna megvalósítani,
erre nyertek 13, illetve 10 millió lejt az Anghel Saligny-program keretében, de egyelőre nem tudják, mikor jutnak hozzá a pénzhez.
A két falu iskoláinak és óvodáinak felújítását, új berendezésekkel és didaktikai eszközökkel való felszerelését már korábban megtette az önkormányzat (Szentpálon például napközi programú lett az óvoda) az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében nyert pályázat révén, így az oktatási intézményeket nem érintik a mostani megszorítások. A közigazgatásban dolgozók létszámcsökkentése viszont a sofronyai önkormányzatot sem kerüli el, Sandu Krisztián szerint egy vagy két személytől kell megválniuk majd, de igyekeznek megtalálni a módját, hogy olyanok állását szüntessék meg, akiknek a családja egzisztenciálisan nem kerül nehéz helyzetbe ezáltal.
Kisiratoson az önállóság megszűnésének veszélyétől tartanak
Kisiratoson nem érintenek folyamatban lévő projekteket a kormány takarékossági intézkedései, de a különböző felettes hatóságok egymásnak ellentmondó intézkedései, a pályázatok befagyasztása, a közigazgatási státus elvesztésének a „lebegtetése” elegendő aggodalomra ad okot a közel 85 százalékban magyarok lakta település vezetőinek. „Az utcák aszfaltozása a befejezéshez közeledik, az utolsó támogatási részletet kell már csak megkapnunk. 30-40 ezer lejről van szó, ami nekünk sokat jelent, és azzal biztatnak, hogy év végéig ki is utalják” – mondta Korondi Erika polgármester.
A településen a jelenlegi legnagyobb beruházás az iskolaépület teljes felújítása, amit a Környezetvédelmi Alapnál által kiírt pályázaton nyert összegből fedeznek. A kifizetések csúsztak, ráadásul a munka a tervezettnél hosszabb időt vett igénybe és a becsült összegnél is jóval többe került, mert menet közben derült ki, hogy olyan szerkezeti sérüléseket szenvedett az épület az elmúlt évtizedekben, amelyeket nem láttak előre – de mindez nem függ össze a kormány legutóbbi határozataival.
A tantermek elkészültek, már csak a mosdókat kell befejezni, s remélem, hogy novemberben visszaköltözhetnek a diákok
– mondta az RMDSZ-es elöljáró. Korondi Erika szerint az 1500 lakosú Kisiratost nem érinti a közigazgatási létszámleépítés, mert az önkormányzat alkalmazásában mindössze 12-en állnak, és mindenki megtarthatja az állását, mindezzel együtt negatívumként élik meg a kormány megszorító intézkedéseit.
„Nagy baj, hogy befagyasztották a pályázatokat, mert azok nélkül a kistelepülések nem tudnak fejlődni, és azt sem tudjuk, mikor nyílnak meg újból a források. Ez a bizonytalanság nagyon rossz.
Emellett folyton rebesgetik a közigazgatási átszervezést, a községek összevonását, amiből mi nem kérünk.
Mi tudjuk, milyen mostohagyereknek lenni, amikor senkit nem érdekelt, hogy milyenek Kisiratoson az utak, vagy hogy nincsenek közszolgáltatások. Az idősebbek még emlékeznek rá, hogy milyen volt Kürtösre vagy Aradra járni, ha el kellett intézni valamit. Több mint negyven évig tartoztunk Kürtöshöz, és nem azért harcoltunk 21 évvel ezelőtt, hogy visszakapjuk a községük rangot, hogy most elvegyék tőlünk. Mi ebből ki szeretnénk maradni” – jelentette ki Korondi Erika.
Aszfaltozást és földgázbővítést kell „jegelni” Pécskán
Az elmúlt két évtizedben Pécska több mint 50 különböző projektre nyert támogatást és valósított meg sikeresen, ezek összértéke körülbelül 50 millió euró. A következő négy évben pedig 60 millió euró értékű pályázatokkal számol az Arad megyei kisváros önkormányzata. Az egymás után ötödik mandátumát töltő Antal Péter polgármester elmondása szerint a folyamatban lévő beruházások közül eddig kettőt kellett leállítaniuk a kormány megszorító intézkedései miatt, mindkettő az Anghel Saligny Országos Befektetési Program keretében nyert finanszírozást.
A 43 utca leaszfaltozására vonatkozó pályázat gyakorlatba ültetése jó ütemben haladt tavaly, illetve idén nyárig.
A munkálat 63 százalékban már elkészült. Mivel olyan utcákról van szó, amelyekre most került először útburkolat, alapos előkészítést igényelt. A 200-as és a 400-as kerületekben befejezte a kivitelező, következett a 300-as, ott is több utcában elkészült már az alap, és napokon belül öntötték volna az aszfaltréteget, de le kellett állniuk
– sorolta Antal Péter. Az elöljáró reményei szerint még idén folytathatják az aszfaltozást.
Tavaly novemberben kötötte meg a helyi önkormányzat a finanszírozási szerződést a földgázhálózat kiterjesztéséről Tornyára és Szederhátra. A két település fejlődése szempontjából nagyon fontos beruházás teljes értéke valamivel több mint 17,9 millió lej, amelyből 12,9 millió lej az állami költségvetésből származik az Anghel Saligny-programon keresztül, 4 milliót meghaladó összeg az önrész, 967 ezer lejnél kicsivel több pedig a koncessziós jogosultat terheli.
„A két faluban 530 háztartás található, amelyek közül becsléseink szerint 500 csatlakozna a gázhálózathoz, továbbá tíz intézmény és negyven vállalat. Földgázellátásukhoz körülbelül 1450 köbméter/óra nyomásra van szükség. A munkálatok még nem kezdődtek el, a tervezési és dokumentációs folyamat viszont már zajlott, de a legoptimistább esetben is csak jövőre folytathatjuk a beruházást” – magyarázta Antal Péter.
A pécskai polgármester elmondta azt is, hogy az Országos Helyreállítási és Reziliencia-építési Terv (PNRR) keretében több pályázatuk is folyamatban van, és eddig nem kaptak értesítést azok leállításáról. „Mivel előrehaladott állapotban vannak, nem valószínű, hogy felfüggesztik a kifizetéseket. Amelyek esetében mégis fennáll veszély, az az ivó- és szennyvízhálózat bővítésére vonatkozó projektjeink. Ez Pécskán 70 kilométert jelent, mindazokat az utcákat, amelyekben eddig nem épült ki a víz- és csatornarendszer” – mondta.
Ennél nagyobb beruházás Tornya közművesítése. Az odáig húzódó fővezeték és a valamennyi utcára kiterjedő ivó- és szennyvízhálózat 39 kilométert tesz majd ki. A két pályázatra összesen 146 millió lejt (közel 30 millió eurót) ítélt meg a kormány a pécskai önkormányzatnak.
