Komolyan vehetők-e a vártemplom felújítási tervei? [AUDIÓ]

Az Aradi Vár Délkelet-Európa legrégebbi, még épségben megmaradt Vauban-típusú vára. A 18. században épült Mária Terézia uralkodása idején. Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején ellenállt a honvédseregek ostromainak, és a császárhű katonák innen ágyúzták a szabadságharcosokkal szimpatizáló várost. Az 1919-es román hatalomátvétel óta – az ötvenes évek rövid szovjet megszállásától eltelkintve – a román katonaságé. Bár mindig az elnyomó hatalommal kapcsolódott össze a múltja, a mai aradiak nosztalgiával vegyes büszkeséget éreznek iránta.

A civil program egy európai uniós program keretében valósult meg, ennek ellenére külföldi állampolgárok nem, vagy csak a román katonaság szabályai szerint, Bukarestből kapott különengedéllyel léphettek be. A várlátogatás fő célja a várudvaron álló ferences templom megmentésére készült tanulmányok széleskörű ismertetése volt.

A templomba omlásveszély miatt tilos belépni, a tetejét és az ikertornyokat felverte a gaz, már fák is nőttek rajta. A látogatók között olyan is volt, aki még misén is járt benne – igaz, ortodox szertartáson.

Az aradiak várják azt a pillanatot, amikor a helyőrség elköltözik, és civil kézbe kerül a vár. Bár kormányhatározat már születetett az aradi vár átadásáról a helyi önkormányzatnak, a hadsereg csak azután hajlandó kiköltözni a 90 hektáros területen fekvő létesítményből, miután a város felújít egy használaton kívüli laktanyát és lőteret, valamint új szolgálati lakásokat épít a tiszteknek és altiszteknek. Addig város nem költhet és nem pályázhat a műemléképületek felújítására.

Pataky Lehel Zsolt is ellátogatott a várba, ahol néhány érdeklődővel beszélgetett. Hallgassa meg a Temesvári Rádió számára készült riportot: