Koldulásellenes kampányt indított az aradi önkormányzat, de a prefektúra szerint kerülni kell a megbélyegzést

Az egyre gyakrabban előforduló kéregetők és hajléktalanok száma arra késztette az aradi városvezetést, hogy részletes elemzést kérjen az önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrségtől a koldulásból élők helyzetéről, egyúttal javaslatokat is kért a jelenség visszaszorítására, valamint megelőzésére.

A helyi rendőrség és a szociális igazgatóság a közös terepmunka során 2023 és 2025 novembere között

213 kolduló vagy hajléktalan személyt azonosított, akik közül 95-en a megyeszékhelyről származnak, 49-en Arad megye más településeiről, míg 65 fő más megyékből való, tehát több mint 55 százalékuk nem aradi illetőségű

– számolt be keddi sajtóközleményében a polgármesteri hivatal.

E személyek közül 42 rendszeresen fogyaszt alkoholtól eltérő tudatmódosító anyagokat, miközben a férfiak közel háromnegyedénél egyértelmű alkoholizmusra utaló jeleket észleltek. 70-en közterületen vagy az utcán alszanak, csupán 43-an vették igénybe legalább ideiglenesen a Kürtösi (6 Vânători) úti éjjeli menhely szolgáltatásait; 77-en szülőknél, barátoknál vagy rokonaiknál húzzák meg magukat, míg 23 főt rögtönzött menedékhelyeken találtak.

Az arzén-trioxid-származék fogyasztása is jelentős, ennek a pszichoaktív szernek a szedése kifejezetten az aradi koldusokra jellemző – írták. Az „anyagot” főként a Vajda (Șezătorii) utca és a Vörösökör tér környékén terjesztik, amelyek a szociálisan hátrányos helyzetűek, a koldusok és hajléktalanok egyfajta „gyülekezőhelyeinek” számítanak.

A helyi rendőrség idei járőrözéseinek következtetései a következők:

• körülbelül 50 személy többször is megjelent 2024-ben és 2025-ben Aradon, ami a magas fluktuációt jelzi; jelentős arányban képviseltetik magukat a szegény roma közösségek tagjai Arad, Bihar, Temes és Mehedinți megyékből;
• a legaktívabb koldusok kétharmada továbbra is Aradon kívülről származik, amit az elmúlt öt évben kiszabott büntetések is tükröznek: 28-an Aradról, 25-en más megyékből, 23-an Arad megyei községekből származnak; ezek a személyek több mint tíz esetben kaptak bírságot;
• az elmúlt öt évben koldulásért megbírságolt körülbelül 525 személy közel fele, pontosan 233 fő nem Arad megyéből származik; ennek oka Arad elhelyezkedése Románia egyik fő vasúti és közúti kijáratánál (a vasúti útvonal különösen releváns);
• a 233 más megyéből származó személy közül sokan csak 1-2 bírságot kaptak, ami arra utal, hogy átutazóban voltak, és csak néhány napot töltöttek a városban;
• a vasútállomás nemcsak belépési pontként, hanem másodlagos tevékenységek – például menedékkeresés és drogok fogyasztása – helyszíneként is funkcionál; az újaradi állomás inkább tranzitként szolgál a város déli részén és a Temes megyében élő vidéki közösségek számára;
• Arad vonzerejét a koldusok számára elsősorban a magasabb életszínvonal és a lakosok adakozási hajlandósága jelenti;
• az utóbbi időben a visszaváltható italcsomagolások (SGR) gyűjtése sok vizsgált személy fő bevételi forrásává vált.

Mindezek tudatában a polgármesteri hivatal kampányt indít városszerte a koldulás visszaszorítása érdekében, és első lépésként felkérték a lakosságot, hogy ne adjanak pénzt vagy egyéb javakat a koldusoknak, mivel ez a fő oka annak, hogy egyre többen választják ezt a kereseti módot Aradon.

Prefektúra: ne a megbélyegzésre és gyűlöletszításra épüljön a kampány

Az Arad Megyei Prefektúra kedd esti közleményében azt írta, hogy Mihai Pașca prefektus „pozitívan és biztatóan értékeli” a polgármesteri hivatal kezdeményezését a közrenddel kapcsolatos problémák megoldásában, amelyeket maga a prefektúra vetett fel, és „különösen hasznosnak tartja, hogy pontos képet kaptak az utcai helyzetről”, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy „minden olyan kampány, amelyben az aradi lakosok támogatását kérik, csak kiegészítheti az állami intézmények – központi vagy helyi – kötelességszerű munkáját, különösen a közrend fenntartása és a rászorulók segítése terén”.

A kormánymegbízott szerint a leghatékonyabb segítség az utcán élők számára szervezett keretek között valósulhat meg, az összes érintett szereplő – rendvédelmi szervek, szociális intézmények és a civil társadalom – együttműködésével.

Ennek hiányában az aradiak empátiájának hiányára építeni hibás és eredménytelen megközelítés

– fogalmaztak a közleményben. A prefektúra szerint minden nyilvános, tudatosság-növelő kampánynak kerülnie kell az utcán élők sztereotipizálását vagy megbélyegzését, és a kormány területi képviselete nem tartja relevánsnak az érintettek etnikai hovatartozását sem, elismerve ugyanakkor azt, hogy a megoldások hiánya és az így kialakuló lehangoló városkép a civilizáció hiányának jele.

A prefektúra munkacsoportja elemzi a kampányjavaslatot, és a méltóságot tiszteletben tartó, hatékony megoldás kidolgozására törekszik – tették hozzá.