2015 a visszalépés éve volt a kisebbségi jogok terén [AUDIÓ]

A kisebbségi jogok érvényesítése terén 2015 a visszalépés évének tekinthető Romániában, amely ebben a vonatkozásban továbbra is következmények nélküli országnak bizonyult – hangoztatta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke csütörtöki évértékelő sajtóértekezletén Kolozsváron. Felidézte: 2015 azzal kezdődött, hogy a belügyminisztérium közvitára bocsátott stratégiájában minden autonómiatörekvést közbiztonsági veszélynek nyilvánított, és a kézdivásárhelyi „össznemzeti hisztériával” fejeződött be, amikor az egész magyarságot a kollektív bűnösség elvén felelőssé tették az állítólagos merényletkísérletért.

Kelemen Hunor közölte, hogy a magyar közösség megbélyegzését az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja, és erre a román vezetők és nyugati nagykövetek figyelmét egyaránt felhívta. Hozzátette: román politikusok számos esetben tettek a többség és kisebbség közti feszültséget szító gesztusokat, és „egyesek” az igazságszolgáltatás eszközeivel is a megszerzett jogok megvonására, karcsúsítására törekedtek. Megjegyezte: a politikai pártoknak nincsenek eszközei a bírósági döntésekkel szemben, de az RMDSZ nem hagyhatta szó nélkül, ha a törvényeket nem alkalmazzák, vagy alkalmazásukat próbálja visszaszorítani a bíróság, a himnuszénekléstől a közösségi jelképekig és a különböző magyar feliratok eltüntetéséig. Ezért javasolta az RMDSZ az év eleji államfői konzultáción egy olyan paktum megkötését, amely rendezné a többség és kisebbség viszonyát, szavatolná a megszerzett jogokat. Kelemen Hunor szerint a kezdeményezés továbbra is jogos és időszerű.

A pozitív fejlemények között említette, hogy a parlament Romániában is a magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át, és azt az RMDSZ-kezdeményezést is elfogadta, amely feloldotta a helyhatósági intézményeknél öt éve bevezetett létszámstopot.

Külpolitikai vonatkozásban Kelemen Hunor az Egyesült Államokban tett látogatását emelte ki, ahol azt kérte az amerikai kormányzattól és törvényhozóktól, hogy a román–amerikai stratégiai partnerség keretében kövessék nyomon a kisebbségi jogok érvényesülését is, mert ez kihat a biztonságra. Megjegyezte, örömmel látta, hogy az amerikai jelentésekben visszaköszöntek észrevételei és washingtoni találkozói nem volt hiábavalóak.

Kelemen Hunor szerint az idei áprilisi RMDSZ-kongresszuson meghirdetett „újratervezés” a 2016-os választásokon fog kiteljesedni, amikor a szövetség „sok új arccal, más politikai stílussal” próbál majd megfelelni a magyar közösség elvárásainak. A magyar összefogás lehetőségét firtató kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy az RMDSZ „szinte biztosan” 2016-ra is – mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokra – meghosszabbítja együttműködését a Magyar Polgári Párttal (MPP). Erről pénteken terveznek keretmegállapodást kötni Biró Zsolttal, az MPP elnökével, de a részleteket „településről településre” jövőre dolgozzák ki. Kelemen Hunor megemlítette: hétfőn Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével is találkozik.

MTI

Hallgassa meg Kelemen Hunor nyilatkozatát!

A rovatból ajánljuk:

Aláírták a kivitelezési szerződést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út utolsó szakaszára
A beruházás értéke 2,85 milliárd lej (áfa nélkül), a munkálatok befejezésére a megrendelés kiadásától számítva 24 hónap áll rendelkezésre. A szakaszon 29 összetett építmény, köztük egy több mint száz méter hosszú felüljáró épül.
Nukleáris medicina laboratóriummal bővül az onkológia
Az aradi daganatos betegeknek nem kell máshova utazniuk a pontos diagnózisért és kezelésért.
Kihelyezett konzuli fogadónapot tartanak Aradon márciusban
Folytatódik a honosítás és a választási regisztráció, de lehetőség lesz különböző okmány-ügyintézésre is.
Útjavítás Arad és Kisjenő között
Betömik a kátyúkat a váradi országúton, a munkavégzés miatt megnövekedett menetidőre kell számítani.
Panaszkodnak a sofőrök a kátyúk okozta károk miatt
Gumidefektek és műszaki meghibásodások okozói a fagy után előbukkanó gödrök.
Lemondott a megyei tanács a kápolnási kastély elővásárlási jogáról
Egy magánbefektető 800 ezer euróért megvásárolná a műemlék épületet.