Bognár Levente: 1989-ben nem számított, ki milyen nemzetiségű [AUDIÓ]

Temesvár után Arad volt a második város, ahol utcára vonultak az emberek 1989 decemberében, tiltakozva a kommunista diktatúra ellen, szolidarizálva a temesvári forradalmárokkal és szabadságot követelve. Az elmúlt napokban városszerte több programmal emlékeztek meg erről.

Azokban az euforikus napokban úgy tűnt, feloldódnak a romániai társadalomban az etnikai-nemzetiségi különbségekből fakadó korlátok, ellentétek.

Később be kellett látni, hogy a magyarellenesség nem szűnt meg, és a forradalom kapcsán is eltávolodott a magyar és a román történelemszemlélet, az emlékezetpolitika. Bognár Levente jelenlegi aradi alpolgármester az események „sűrűjében” volt harminc évvel ezelőtt. Akkor alakult meg az aradi magyarság érdekvédelmi szervezete is.

Az aradi áldozatok | A fotók az Arad Megyei Múzeum 1989-es emlékkiállításán láthatók

Pataky Lehel Zsolt azt kérdezte az elöljárótól, hogy miért alakulhatott ki ez a különböző szemlélet, és hogy hogyan élte meg Bognár Levente az 1989-es forradalmat. Hallgassa meg a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült interjút:

A rovatból ajánljuk:

Nagy sikernek örvendett a napközi tábor a pasztorációs központban [AUDIO]
Az első ízben meghirdetett táborba több mint negyvenen jelentkeztek, ami arra utal, hogy van igény az olyan programokra is, amelyeken a kézügyesség, a barkácsolás, a közös játék mellett a hitéletre, a keresztény értekre is hangsúlyt fektetnek.
Hamarosan jön az 1 lejes napijegy
Augusztustól Aradon lesz a legolcsóbb a tömegközlekedés, és az összes eddigi kedvezmény megmarad, péntekenként továbbra is ingyenes az utazás.
Ismét kiszáradt a Tőz, kritikusan alacsony a vízállás a Fehér-Körösön
A szakemberek felelős vízhasználatra kérik a lakosságot.
Múzeum és kulturális központ lesz a MARTA régi irodaházában
A projekt összköltségvetése 42 millió lej.
Újabb halasztás a sofőrjelölteket csúszópénzért segítő vizsgabiztosok perében
A gyanú szerint 200 és 400 euró közötti csúszópénzt fogadtak el.