Az aradi magyarságra sosem volt jellemző a csüggedés [AUDIO]

Január 7-én mutatták be az aradi Szabadság-szobor Egyesület gondozásában megjelent Járható utakon című könyvet, amely az aradi magyarságtörténet-sorozat negyedik, egyben befejező része.

Az első három kötetben a város megalapításától a trianoni békediktátumig, azután a második világháborúig, majd a kommunizmus kezdetétől 1989-ig tartó korszakokat tárgyalták a szerzők; a legújabb kiadvány az aradi magyarság újkori történelmét és jelenkorát, a rendszerváltás óta eltelt 30 évet öleli fel: az önszerveződési törekvésektől a kulturális életen és oktatáson át a sajtóig mutatja be a magyar közösség törekvéseit és életét.

A kötet kiadójával, a Szabadság-szobor Egyesület elnökével, Király Andrással beszélgetett Pataky Lehel Zsolt a Temesvári Rádió Magyar adásában:

 

A rovatból ajánljuk:

Közzétették az érettségi eredményeket: a Csiky-ben a vizsgázók 79 százaléka átment
Az óvások előtti eredmények szerint a résztvevők 74,3 százaléka vizsgázott sikeresen az idei érettségin, míg tavaly 76,4 százalékos volt a sikerességi arány ebben a szakaszban. A Csiky Gergely Főgimnáziumban mind a 32 idei végzős sikeresen diplomázott.
Tilos itatásra vagy öntözésre használni a Maros vizét
A parajdi bányakatasztrófa nyomán megnőtt a sókoncentráció.
A tanulásba vetett hit megerősítése – Magyar diákokat jutalmazott a tanfelügyelőség [AUDIO]
Tóhpál Renáta kisebbségi tanfelügyelő szerint motiváló erőt ad a közös odafigyelés.
Műszaki problémák miatt elhalasztották az új Maros-híd avatását
Az aradi önkormányzat ellenőrző szakbizottsága technikai hiányosságokat fedezett fel a 165 millió lejből épített létesítményen.
„Krisztus szeretete sürget minket” – aranymisés Reinholz András máriaradnai plébános [AUDIO]
Templomfelújítás, szociális konyha létrehozása, óvodaépítés, a Caritas megszervezése fűződik a nevéhez.
Figyelmeztet a vízügy: se itatásra, se öntözésre ne használják a Maros vizét
A parajdi bányakatasztrófa nyomán megemelkedett a folyó sótartalma az Arad megyei szakaszon is.