Az aradi magyarságra sosem volt jellemző a csüggedés [AUDIO]

Január 7-én mutatták be az aradi Szabadság-szobor Egyesület gondozásában megjelent Járható utakon című könyvet, amely az aradi magyarságtörténet-sorozat negyedik, egyben befejező része.

Az első három kötetben a város megalapításától a trianoni békediktátumig, azután a második világháborúig, majd a kommunizmus kezdetétől 1989-ig tartó korszakokat tárgyalták a szerzők; a legújabb kiadvány az aradi magyarság újkori történelmét és jelenkorát, a rendszerváltás óta eltelt 30 évet öleli fel: az önszerveződési törekvésektől a kulturális életen és oktatáson át a sajtóig mutatja be a magyar közösség törekvéseit és életét.

A kötet kiadójával, a Szabadság-szobor Egyesület elnökével, Király Andrással beszélgetett Pataky Lehel Zsolt a Temesvári Rádió Magyar adásában:

 

A rovatból ajánljuk:

Hatvanöt éve hunyt el Szántay Lajos, Arad neves műépítésze [AUDIO]
A néhai műépítész nagyban meghatározta a város mai arculatát.
Alig használják az iskolai „nyugitermeket” a tanintézményekben
A 157 oktatási intézmény közül negyvenben alakítottak ki „elkülönítőket”, de a pedagógusok nem igazán küldik oda a diákokat.
Elsőbbséget kapnak a kisebbségi tankönyvbeszerzésben az anyanyelven írt tankönyvek
A román könyvek fordítását végső esetben használják.