Arad az első világháborúban [AUDIÓ]

Június 28. az első világháború (a második világháború előtt egyszerűen csak a „a nagy háború”) kitörésének századik évfordulója. 1914-ben ugyanis ezen Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös egy boszniai hadgyakorlat megtekintésére utazott Szarajevóba. A hadgyakorlattal épp az volt a Monarchia célja, hogy demonstrálja erejét a forrongó Balkánon. Délelőtt merényletet kíséreltek meg a trónörökös ellen, amit ugyan ő maga sértetlenül túlélt, ám kíséretének egyik tagja – egy katonatiszt – megsebesült. Nem sokkal később Ferenc Ferdinánd útra kelt, hogy meglátogassa a kórházban a katonatisztet, ám útközben Gavrilo Princip, a Fekete Kéz nevű titkos szerb szervezet tagja pisztollyal halálosan megsebesítette őt és feleségét. Ezt követően Bécsben és Budapesten egyaránt fellángoltak a szerbellenes indulatok, Ferenc József pedig II. Vilmos német császárhoz fordult, levelében utalva arra, hogy Szerbiával az ellentétek soha nem simulhatnak el. Helmuth Johannes Ludwig von Moltke német vezérkari főnök kifejtette: az erőviszonyok most a legkedvezőbbek, 1914 után csak romlani fognak, mert Oroszország vasúti hálózatot épít ki, s ezzel mobilisabbá teszi hadseregét. A válasz tehát ez volt: most, vagy soha! Az összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért indult. Bár valamennyi részt vevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, s fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négyévnyi véres küzdelemmé terebélyesedett. Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett a háború végére, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A háborút lezáró békerendszer igazságtalanságai a második világháború kitöréséhez vezettek. Puskel Péter aradi újságíró és helytörténész a korabeli újságok, kiadványok, levéltári iratok áttanulmányozásával próbált képet festeni arról, miként jutott el a háború híre Aradra, és mennyire viselte meg a várost. Bár Aradot elkerülték a harcok, a hátország minden terhét el kellett viselnie a városnak és lakosságának. A veszteségekről, a helyőrség hősies helytállásáról, a frontra küldött aradi tudósítókról, az aradi autógyár „harci járműveiről”, és az Arad ipari, gazdasági és kulturális fejlődését megroppantó világháborús következményekről Pataky Lehel Zsolt kérdezte Puskel Pétert a Temesvári Rádió számára. Hallgassa meg az interjút! [ca_audio url_mp3="http://aradihirek.ro/wp-content/uploads/media/Arad_az_elso_vilaghaborub…" url_ogg="" skin="regular" align="none"]