Arad, a név marad! [AUDIÓ]

A második kötet a két világháború közötti időszakban ismerteti Arad gazdasági, társadalmi és kulturális életének változásait, a kisebbségi létbe szorult magyarság önszerveződési törekvéseit.

Az aradi Szabadság-szobor Egyesület helytörténeti kiadványai sorában 2016-ban jelent meg az Arad halad című kötet, amely a 19. század végétől a 20. század elejéig tárgyalja a város történetét, és amely Márki Sándor óta az első átfogó forrásmunka volt.

A múlt év végén megjelent a folytatás Arad, a név marad! címmel, és ezt idén januárban, a múlt csütörtökön mutatták be. A második kötet a két világháború közötti időszakban ismerteti Arad gazdasági, társadalmi és kulturális életének változásait, a kisebbségi létbe szorult magyarság önszerveződési törekvéseit.

Fotók: Kurunczi Ferenc

Az eddig megjelent helytörténeti kiadványokhoz képest annyiban új ez a sorozat, hogy átfogó képet nyújt a város történetéről, nem csak egy-egy korszakot vagy területet elemez. Ezt a kötetet is jeles szerzőgárda jegyzi, mind aradi ismert és elismert közírók, helytörténészek. Egyikükkel, a felelős kiadóval, a Szabadság-szobor Egyesület elnökével, Király Andrással beszélgetett Pataky Lehel Zsolt.

Hallgassa meg a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült interjút:

Audió

A rovatból ajánljuk:

Tavaszi nagytakarítás: pénzbírság a természetvédelmi területen lerakott hulladékért
A park területén elhelyezett térfigyelő kamerák rögzítették, amint a férfi egy kisteherautóval szállított hulladékot, majd azt egy a természetvédelmi területhez tartozó részen egyszerűen lerakta. A felvételek alapján a park munkatársai gyorsan azonosították az elkövetőt, akit ezt követően 3000 lej pénzbírsággal sújtottak.
A király útja: folytatódik az építkezés Arad és Hunyad megye új összekötetésén
Egyszerre szolgálja a gazdasági és turisztikai fellendülést.
Nem kér a válaszadók többsége a szerencsejátékokból
Az online konzultáción résztvevők közel 80 százaléka ellenzi a játéktermeket.
Már igényelhető a magyar kormány oktatási-nevelési támogatása
Az évi 100 ezer forint április 26-ig kérvényezhető a Rákóczi Szövetség által üzemeltetett mipont.hu felületen.
Szobrot állítottak Dombegyházon a forradalom tragikus sorsú házaspárának
„Hazatért” Maderspach Károly és felesége, az aradi születésű Buchwald Franciska.