A városháza dísztermében tartották meg Magyar Szórvány Napján szervezett konferenciát | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A rendezvény címét az RMDSZ legutóbbi kongresszusának mottójából kölcsönözték: Egységben az erőnk, közösségben a jövőnk! A konferencia felvezető eseményei már pénteken zajlottak, amikor is Pécskán a Pro Economica Alapítvány erdélyi gazdaságfejlesztési pályázatának Arad megyei kedvezményezettjeivel aláírták a támogatási szerződéseket, illetve délután az Arad megyei RMDSZ-es választott és kinevezett tisztségviselők, majd a szórványfrakció tagjai Kelemen Hunor szövetségi elnökkel tanácskoztak. A szombati programon Kelemen Hunor egyéb elfoglaltságai miatt nem vett részt.
Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, az Arad megyei RMDSZ-szervezet elnöke házigazdaként köszöntötte a belső-erdélyi, bánsági, máramarosi szórványmegyék képviselőit, hangot adva fenntartásának: nem lekicsinylő-e egy közösségre nézve a szórvány kifejezés?
Tulajdonképp csak létszámról beszélünk, és nem ítélkezünk. Az azonban biztos mindannyiunk számára, hogy a szórványban élő magyar közösségeket segíteni és támogatni kötelessége minden magyar embernek
– oldotta fel a dilemmát Faragó Péter, aki szerint a Magyar Szórvány Napja Erdély-szerte, a Kárpát medencében és mindenhol, ahol magyar közösségek élnek,
arról szól, hogy mi, magyar közösségek éljünk kisebb vagy nagyobb létszámban bárhol a világon, azért magyarként tervezünk magunknak jövőt, magyarként álmodunk, magyarként imádkozunk és magyarként akarjuk leélni az életünket.
A rendezvénynek otthont adó Arad megye ebből a szempontból „hibrid”, mert vannak olyan kislétszámú magyar közösségek, amelyekről elmondható, hogy szórványban élnek, de vannak tömbmagyar települések, nagyszámú közösségek, amelyek rendelkeznek akkora erővel, hogy helyi tanácsosi, alpolgármesteri vagy polgármesteri mandátumok révén közigazgatásilag is „saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását”.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ szórványfrakciójának elnöke elmondta: a Magyar Szórvány Napja alkalmából az RMDSZ szakpolitikusai pénteki aradi találkozójukon a szórványstratégia új eszközökkel történő bővítéséről egyeztettek. Mint kifejtette: az anyanyelv és kultúra ápolásának hatékonyságát hálózatépítéssel kell javítani, és a virtuális teret is fel kell használni a közösségépítésre, a fiatal nemzedék megszólítására, elérésére.
Szerinte az RMDSZ legnagyobb kihívása és legfontosabb küldetése az elmúlt 35 évben és ma is a közösségépítés és a társadalomszervezés.
Ez a mi szórványközösségeinkben még nagyobb kihívást jelent, hiszen a beolvadás, az identitásvesztés és az elvándorlás együttes veszélyeivel kell megküzdenünk
– hangsúlyozta. Az EP-képviselő szerint mind gazdasági, mind a politikai instabilitás, mind a szélsőséges erők térnyerése szempontjából rendkívül nehéz időszakban lépett be a kormányba az RMDSZ, de emlékeztetett arra, hogy a végrehajtásban való szerepvállalás „nem cél, hanem eszköz” az érdekképviselet számára.
Fontos, hogy mit tudunk elérni, de legalábbi ilyen fontos, hogy mit tudunk megakadályozni, és ehhez részt kell venni a döntéshozatalban és a végrehajtásban is
– mondta, megemlítve, hogy a regionális átszervezés vagy a parlament létszámának csökkentése majdnem a felére annak a veszélyét jelentené – főleg a szórványközösségek számára –, hogy elveszíthetjük a képviseletet mint eszközt. Winkler Gyula szerint nemcsak meg kell hallgatni, hanem meg is kell érteni a szórványban élő magyarok elvárásait és javaslatait, ezért az RMDSZ-szervezeteknek a „nyitott kapuk politikáját” kell folytatni.
Az EP-képviselő szerint a jövő szempontjából fontos új eszköztárral megvalósítani a korábban megfogalmazott célokat: az oktatás, a kultúra, az identitás, az egyházi, civil és ifjúsági élet megszervezését a szórványban sok más szempont figyelembevétele mellett az új digitális társadalom működési dinamikája alapján kell biztosítani.
A közösségépítés ma már nem csak rendezvényeket, találkozókat jelent, hanem kapcsolódást, hálózatot, digitális jelenlétet, mindazt, ami összeköti a magyart a magyarral, Aradtól Csíkszeredáig, Dévától Marosvásárhelyig a virtuális világban is. Új lendületet kell adnunk a székely–szórvány együttműködésnek, és meg kell erősítenünk a szórvány–szórvány partnerségeket, a legjobb gyakorlatok átvételét és népszerűsítését
– fejtette ki Winkler Gyula, aki szerint „a szórvány nem az elfogyás szigete – a szórvány a magyar jövő határvidéke. Mi mindannyian, szórványban élő magyarok és támogatóink ennek a jövőnek az őrzői és az építői vagyunk. Ennek szellemében végezzük tehát munkánk.”
A szórványközösségek a magyar nemzet végvárai
Nacsa Lőrinc, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkára beszédében rámutatott: a magyar kormány az elmúlt 15 évben mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar szórványközösségek számára is elérhető legyen mindaz, ami a megmaradásukhoz, anyanyelvük és kultúrájuk ápolásához elengedhetetlen a magyar nyelvű oktatás, a közösségek nemzeti öntudatának erősítése és a magyar egyházak támogatása terén.
A magyar emberek számára a szórvány nem néprajzi fogalom, hanem küldetés, hiszen ott, ahol kevesen vagyunk, minden magyar szónak, minden magyar intézménynek, minden nemzeti ünnepnek különleges jelentősége van. A szórvány ragaszkodik szülőföldjéhez, még inkább átéli és érzi a kisebbségi sors kihívásait. Nekik a megmaradás minden nap egy döntés. A templom, az iskola vagy éppen a közösségi találkozások - mind a megmaradás támaszai. Magyarságuk hitvallás és példa is nekünk
– fogalmazott az államtitkár. Kiemelte: a nemzetpolitikában a szórványközösségeknek mindig is megkülönböztetett helyük volt, hiszen ezek a közösségek a magyar nemzet végvárait jelentik és egyetlen ilyen közösség gyengülése, vagy eltűnése az egész magyar nemzeten mély sebet ejtene, s az egész nemzet számára veszteség lenne.
A szórvány támogatása ezért kiemelt nemzetstratégiai cél, a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a szórványvidéken élő magyar fiatalok is minél többen anyanyelvükön tanulhassanak: számos óvodát, iskolát épített, vagy újított meg, illetve számos szórványkollégium és iskolaközpont létrehozásához és működtetéséhez járul hozzá Kárpát-medencei szinten – részletezte az államtitkár.
A szórványközösségek támogatásának másik fontos elemeként a kulturális és közösségi élet, a nemzeti identitás erősítését szolgáló rendezvények és a közösségépítő programok segítését említette. Kiemelte a 2015 óta működő Petőfi Sándor Program szerepét, melynek keretében egy-egy ösztöndíjas segíti a szórványban élő magyar közösségek munkáját, a személyes kapcsolatok révén is jelezvén feléjük, hogy számíthatnak az anyaországra.
Nacsa Lőrinc köszönetet mondott az identitásukhoz szórványban is ragaszkodó magyar embereknek és a közösség összekovácsolásában szerepet vállaló civil kezdeményezéseknek nemzethűségükért, bátorságukért és kiállásukért.
„Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy április után is közösen folytathassuk ezt a munkát azért, hogy utánunk száz, sőt ezer évvel is legyen itt Aradon, Kolozsváron, Temesváron és mindenütt Erdélyben, aki magyarul beszél és magyarul érez! Biztosíthatom önöket arról, hogy ebben továbbra is partnerként számíthatnak Magyarország nemzeti kormányára” – mondta Aradon a nemzetpolitikai államtitkár.
- Pataky Lehel Zsolt a Temesvári Rádió Magyar adása számára készített összeállítást a rendezvényről. Hallgassa meg:
