Arad-Hegyalja történelmi borvidék, melynek Ménes a központja | Fotó: Aradi Tourinfo
Az önkormányzat szerint Arad megye egyre hangsúlyosabb helyet foglal el Románia és Európa borászati térképén, és ebben nagy szerepe van Balla Gézának, akit a borvidék legismertebb szaktekintélyének az intézmény sajtóközleményében.
A hegyaljai borokat nem csupán a helyi és országos piacon ismerik, ugyanis egyre több termék jut el Nyugat- és Észak-Európába, sőt egyes pincészetek már ázsiai piacokon is jelen vannak. Ez a nemzetközi jelenlét egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a ménes–magyarádi borvidék termékei versenyképesek, értékesek és keresettek – hívta fel a figyelmet az Arad megyei önkormányzat. Iustin Cionca tanácselnök szerint a borászat nem csupán gazdasági tevékenység, hanem kulturális örökség is:
A ménes–magyarádi borvidék évszázadok óta Arad egyik legfontosabb jelképe. Az, hogy ma 29 termelő fejleszt, beruház és világszerte népszerűsíti az aradi borokat, közösségünk számára valódi büszkeség. A bor nem egyszerű mezőgazdasági termék, hanem Arad megye nagykövete, amely a hagyományt és az itt élők szakértelmét közvetíti
– idézte a közlemény az elöljárót. Cionca kiemelte azt is, hogy a bor iránti elkötelezettség a helyi vezetők körében is jelen van: Gyorok, Kovászi és Selénd polgármesterei saját borcsaládot hoztak létre, míg a megyei közgyűlés két tagja is befektetett a borászatba – egyikük kiváló vörösborokkal, a másik minőségi fehérborokkal bizonyít.
De a borvidék fejlődéséhez nem csak helyiek járulnak hozzá: egy volt olasz kormányzati tisztségviselő, egy brit pilóta, egy nemzetközi karriert befutott labdarúgó és több építőipari vállalkozó is befektetett a térség borászatába – sorolták. A megyei önkormányzat szerint a különböző hátterű, de közös szenvedéllyel rendelkező termelők munkája új dinamizmust hoz a borvidék életébe.
Az Aradtól alig 30 kilométerre keletre, az alföld és a Zaránd-hegység találkozásánál fekvő Ménes a történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörösbortermelő vidéke volt évszázadokon át, egyben Arad-Hegyalja központja. Már 1023-tól jegyzik a borvidéket, amikor Gizella királyné
nyolc kapa szőlőt ajándékozott a Makrai-szőlődombokról a bakonybéli apátságnak, az ehhez szükséges szőlőmunkásokkal együtt.
(A középkorban Makra-hegynek nevezték a mai Arad-hegyalját, jelenleg a Borosjenő melletti Apatalke román neve, Mocrea emlékeztet erre – szerk. megj.) Őshonos fajták a kadarka, a feketeleányka, a magyarádi mustos fehér és a furmint. Az 1830-as években a párizsi borversenyről a vörösborok kategóriában a Kárpát-medencéből csak a ménesi kadarka hozott aranyérmet. Gróf Grassalkovich Antal, a borvidék egyik ikonikus alakja az 1800-as években először készített vörös aszúbort a világon kadarkából.
Balla Géza és a borvidék nemzetközi elismertsége
A ménes–magyarádi borvidék egyik legismertebb alakja Balla Géza, aki 42 éve tevékenykedik Hegyalján – kezdetben az állami gazdaságban, a rendszerváltás után viszont saját ópálosi pincészetében: öt hektárral kezdte, ma pedig már 148 hektárt művel meg. A megyei tanács közleményében kiemelte: Balla Géza nem csak Romániában számít szaktekintélynek, ugyanis Magyarországon több rangos elismerést is kapott, ezek közül kiemelték Az év bortermelője- (2018) és A nemzet gazdásza-díjat (2025).
Utóbbi kapcsán Balla Géza többek között azt nyilatkozta, hogy hivatásának tekinti a történelmi borvidék népszerűsítését, az őshonos fajták megismertetését, szakmai tapasztalatait pedig szívesen átadja annak érdekében, hogy minél több minőségi palackozott bor kerüljön a piacra Ménesről.
Jelenleg 2500 hektár termőszőlőt tartanak nyilván a borvidéken, de a gyakorlatban csak 1600–1700 hektáron termesztenek. Balla Géza szerint van két-három több mint százhektáros terület, de nagyon sok a kisebb területen gazdálkodók száma: tíz-tizenöt hektáros, vagy annál is kisebb családi vállalkozások.
A borvidék termelői közösen élesztették újjá a Borlovagrend tevékenységét. A szervezet célja a térség borkultúrájának ápolása, a minőségi borok népszerűsítése és a borvidék identitásának erősítése. Rendezvényekkel, kóstolókkal és kulturális programokkal járulnak hozzá ahhoz, hogy a Ménes–Magyarád neve egyre ismertebb legyen.
