Átvette az Év Bortermelője-díjat Balla Géza

Vasárnap adták át a 2018-as magyarországi Év Bortermelője-díjat, amelyen első ízben külhoni borász nyert el az Arad-hegyaljai Balla Géza személyében. A Magyar Bor Akadémia gálaebédjét a budapesti Corinthia szállóban rendezték meg a díjra jelöltek tiszteletére.

Tavaly 28. alkalommal mozgósította a Magyar Bor Akadémia a szőlész-borász és a vendéglátó szakma elitjét, hogy nevezzék meg Magyarország legrangosabb borászati elismerésének jelöltjeit. A felkérésnek mintegy 300 borász, borszakíró, szakértő, oktató, étteremvezető, sommelier és séf tett eleget. Minden felkért szakember 3 bortermelőt jelölt a címre, így több szempontot is érvényesíthetett, amikor favoritjait kiválasztotta. Az összesített szavazatok alapján a legtöbb jelölést kapott borászok mellett, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, az Év Bortermelője díj korábbi győztesei közösen is megneveztek egy személyt, aki mindenképpen bekerült a végső győzelemre esélyesek közé.

Az öt legtöbb szavazatot kapott borász (abc-sorrendben): Balla Géza – Arad-hegyaljai borvidék, Borbély Tamás – Badacsonyi borvidék, Figula Mihály – Balatonfüred-Csopaki borvidék, Jásdi István – Balatonfüred-Csopaki borvidék és Koch Csaba – Hajós-Bajai borvidék. Közülük, első határon túli szakemberként, Balla Géza kapta meg tavaly decemberben „a borvilág Kossuth-díját”, ahogy a kitüntetett utólag fogalmazott.

A Magyar Bor Akadémia honlapján olvasható méltatás szerint a szilágysági származású Balla Géza borai az Arad-hegyaljai, közismertebb nevén a Ménesi borvidéken születnek, amely Aradtól 20 km-re keletre helyezkedik el. Ménes kiváló földrajzi fekvése, időjárása, talajadottságai (gránit, diorit és agyagpala), a Marosnak köszönhető mikroklímája a vörösboroknak kedvez, ezért mindössze a szőlő 20%-a fehér csak.

Balla Géza Áder János magyar köztársasági elnök és felesége,
Herczegh Anita társaságában a Magyar Bor Akadémia díjátadóján. Fotók: MTI

Balla Géza 35 éve tevékenykedik a szakmában, ebből 20 éve már a saját pincészetében. 2008-tól a marosvásárhelyi Sapientia Tudományegyetem keretén belül a Kertészeti Kar Szőlészeti és Borászati Tanszékének vezetője, mint egyetemi adjunktus. Számos szakmai tankönyv, valamint szakmai rovatok szerzője. 2004 óta a Magyar Bor Akadémia Tagja. „Igazán felemelő érzés, hogy én lehetek ezen megmérettetés első határon túli jelöltje. Hiszek a barátságban, hiszek abban, hogy a Kárpát-medence borászai nem egymás konkurensei. Mindig is a segítség, egymás segítése volt számomra az elsődleges” – nyilatkozta még az eredményhirdetés előtt. Régóta célként tekintett arra, hogy egységes Kárpát-medencei, magyar borról beszélhessünk. Fontosnak tartja, hogy a majdnem feledésbe merült fajtákat visszaemelje méltó helyükre, például a Kadarkát vagy a Fekete leánykát. Ez utóbbi egy régi dél-erdélyi fajta, amely még Mátyás király seregéről kapta a nevét.

A rovatból ajánljuk:

Az őszi vetés is megsínylette a nyári szárazságot: nem kelt ki a repce [AUDIO]
A gazdák 80-90 százaléka pórul járt, kalászosokkal vetik újra a földeket.
Stratégiai partnerséget kötött a Rail Port és a kürtösi vámszabad övezet
A tranzitból egyre inkább a gazdasági fejlődés és a nemzetközi kereskedelem központjává emelnék a régiót.
Sör, bor, pálinka – évente 200 liter készíthető adómentesen, saját használatra
Megemelték a nem bejelentésköteles házi szeszes ital felső határát.
Évtizedek óta nem láttak ilyen gyenge kukoricatermést a gazdák
Nagy Zsolt falugazdász szerint nem zajlott egységesen a kárfelmérés.
Átlépte a 10 lejes lélektani határt a benzin ára
A romániai autósok naponta mintegy 71 millió lejjel többet fizetnek üzemanyagért, mint egy évvel korábban.
Csigérszőllősőn épül az első romániai községi villamos és hőerőmű
Borosjenő és Pankota távfűtésében is szerepet vállalhat.