Megnyitó | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Huszonöt évvel ezelőtt a román és a magyar mezőgazdasági minisztériumok szervezésében jött létre az első magyar–magyar gazdatalálkozó Aradon az Agromalim Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Szakkiállítás keretében: a kiállítás azóta 34. kiírását érte meg, az immár Magyar Gazdafórumként megtartott esemény pedig az egyik legjelentősebb kísérőrendezvénye lett. A Kárpát-medencei magyar gazdaszervezetek együttműködésének is bölcsője volt az aradi tanácskozás, amelyet az Arad Megyei Kulturális Központ támogatásával az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat aradi regionális irodájával közösen szervezett meg Innovációs trendek a mezőgazdaságban címmel.
„Ez a rendezvény lehetőséget ad, hogy a gazdák naprakészek legyen az információkkal, a panaszaikra megoldást kínáljunk, a pályázati lehetőségekre felhívjuk a figyelmüket, és segítséget is nyújtsuk az igénylések megfogalmazásában” – nyilatkozta a Krónikának ifj. Zágoni-Szabó András, a gazdaegyesület elnöke. Köszöntötte a megjelenteket Gheorghe Seculuci, a házigazda Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara elnöke, Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke és Sándor Tibor, Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági és környezetvédelmi attaséja. Hancsók Szabolcs, a magyarországi agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának munkatársa, vezető kormányfőtanácsos, aki emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 2010 óta segíti a határon túli magyarságot „minden lehetséges eszközzel”, az agrártárca pedig ezen belül a gazdálkodókat támogatja 2012-től hangsúlyosan. „A falugazdászok Magyarország kormányának helyi erőközpontjai, a napi kapcsolatokat ők tartják a magyar gazdákkal” – fogalmazott.
Antal Géza, az erdélyi és bánsági falugazdász-hálózatot koordináló Pro Agricultura Egyesület elnöke kérdésünkre úgy fogalmazott: a több mint két évtizedes múlt, a meghívott előadók személye és a résztvevők nagy száma a bizonyíték arra, hogy van presztízse a találkozónak. Szerinte a klímaváltozás és a különböző járványok földművelésre, illetve az állattenyésztésre gyakorolt hatásai kivédésének, a megoldások keresésének műhelye a tanácskozás és az annak teret adó Agromalim vásár. „Amikor mi elkezdtük a szaktanácsadást, a drónok újdonságnak számítottak a mezőgazdaságban, itt a kiállításon is csak egy-két standon lehetett látni, de most már minden harmadik-negyedik kiállítónál látni ilyen berendezést. Ha öntözéstechnikára gondolunk, ebben van a jövő. Az innováció elengedhetetlen ebben az ágazatban, főleg, ha magyar gazdaként meg akarunk maradni ebben az országban. A falugazdászoknak a legondosabb feladatuk, hogy ezt az innovációt, ezt a tudást terjesszék, és elérhetővé tegyék azok számára, akik saját erőből nem biztos, hogy hozzáférnének ilyen technológiához” – nyilatkozta Antal Géza.
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a területalapú támogatások tervezett átalakításáról tartott előadást. Megnyugtatta a jelenlévőket, hogy a 2021–2027 közötti uniós agrárpolitika nem változik, az Európai Unió az azt követő két költségvetési ciklusban tervez módosításkat, amiket széleskörű – az agrárágazat és a környezetvédők képviselőinek, valamint a szakpolitikusok bevonásával tartott – párbeszéd, közvita előz meg. A támogatások mértékét és a kedvezményezettek körét érintik majd a változások fűzte hozzá.
Az EP-képviselő is nagyra értékelte a magyar kormány támogatását, amit a három erdélyi gazdaszervezetnek nyújt: a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének, a Partiumi Falugazdász Hálózatnak és a Pro Agricultura Egyesületnek. „Mezőgazdasági, földrajzi és demográfiai szempontból különböző közösségeket szolgálnak ki ezek. A Partiumnak egy nagyon specifikus helyzete van, a székelyföldi egyesület egy olyan közösséget képvisel, ami nem ismert Magyarország mai területén, a hegyvidéki gazdálkodókat, a Pro Agricultura pedig Belső-Erdélyt és a Bánságot, a sokszínűséget képviseli, mert hogyan is beszélhetnék egy napon az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületéről, amelynek több mint kétezer aktív tagja van, és a Hunyad megyei helyzetről, ahol 150-200 magyar gazda tevékenykedik. De mindenkinek szüksége van a magyar nyelvű támogatásra, mindenkinek meg kell adni az esélyt, hogy betagolódjon a 21. századi agráriumba. Fontos, hogy sehol nem hagyunk fehér foltot Erdélyben, és a három hálózat által a magyar–magyar párbeszédbe minden gazdának esélye van bekapcsolódni” – fogalmazott Winkler Gyula.
Az aradi fórumon az előadásokat a klíma- és gazdasági változásokhoz való alkalmazkodásról, továbbá az élelmiszer-előállításban alkalmazott innovációkról tartott bemutatók tették színesebbé.
