Jövő évben Romániának első alkalommal kell párhuzamosan a jelenlegi és 2014-2020 közötti időszakra érvényes uniós költségvetési keretből származó európai alapokat adminisztrálnia, hívta fel a figyelmet Winkler Gyula EP-képviselő.
A következő év nehéz kihívás elé állítja a helyi önkormányzatokat, az országos és helyi hatóságokat, a regionális fejlesztési és a mezőgazdasági alapokat kezelő menedzsmentet. Jövőben adminisztrálniuk kell a jelenlegi költségvetési keretből származó alapokat, de ugyanakkor el kell kezdeni a 2014-2020 közötti időszakra szóló pályázatok ügyintézését is. Új ez a helyzet, hiszen Románia 2007-ben egy épp kezdődő költségvetési keret érvénybe lépésekor csatlakozott az unióhoz" – magyarázta Winkler Gyula. Szerinte ez a helyzet nagy odafigyelést és az emberi erőforrások jobb hasznosítását igényli. "Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy milyen gyenge az adminisztratív kapacitás, hiszen ennek is köszönhetően van Románia az utolsó helyen az európai alapok felhasználási arányát illetően" – mutatott rá az EP-képviselő. Emlékeztetett, hogy az Európai Parlament az úgynevezett N+3 szabályt fogadta el a regionális fejlesztés területén, ami azt jelenti, hogy Románia nyert még egy évet a korábbi keret felhasználására, ezeket az alapokat 2016-ig lehet elkölteni. "Ez azt is jelenti, hogy a hatóságoknak menedzselniük kell a jelenlegi költségvetési keretből származó alapokat, de ugyanakkor el kell kezdeni az új programokat is. Ebben a kontextusban sajnálatos az Európai Bizottsággal kötendő Partnerségi Egyezmény véglegesítésének elhalasztása, amelyet az Európai Ügyek Minisztériuma január végéig kért. A halasztás azzal is jár, hogy az új programok elindításához szükséges bizottsági akkreditációk is csúsznak, amely nyilván újabb késést generál. Ami az új Közös Agrárpolitikát illeti, 2014 a felkészülés éve lesz, ugyanis 2015-től lépnek érvénybe az új előírások" – mondta el Winkler Gyula.Winkler: menedzselni kell
Jövő évben Romániának első alkalommal kell párhuzamosan a jelenlegi és 2014-2020 közötti időszakra érvényes uniós költségvetési keretből származó európai alapokat adminisztrálnia, hívta fel a figyelmet Winkler Gyula EP-képviselő.
A következő év nehéz kihívás elé állítja a helyi önkormányzatokat, az országos és helyi hatóságokat, a regionális fejlesztési és a mezőgazdasági alapokat kezelő menedzsmentet. Jövőben adminisztrálniuk kell a jelenlegi költségvetési keretből származó alapokat, de ugyanakkor el kell kezdeni a 2014-2020 közötti időszakra szóló pályázatok ügyintézését is. Új ez a helyzet, hiszen Románia 2007-ben egy épp kezdődő költségvetési keret érvénybe lépésekor csatlakozott az unióhoz" – magyarázta Winkler Gyula. Szerinte ez a helyzet nagy odafigyelést és az emberi erőforrások jobb hasznosítását igényli. "Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy milyen gyenge az adminisztratív kapacitás, hiszen ennek is köszönhetően van Románia az utolsó helyen az európai alapok felhasználási arányát illetően" – mutatott rá az EP-képviselő. Emlékeztetett, hogy az Európai Parlament az úgynevezett N+3 szabályt fogadta el a regionális fejlesztés területén, ami azt jelenti, hogy Románia nyert még egy évet a korábbi keret felhasználására, ezeket az alapokat 2016-ig lehet elkölteni. "Ez azt is jelenti, hogy a hatóságoknak menedzselniük kell a jelenlegi költségvetési keretből származó alapokat, de ugyanakkor el kell kezdeni az új programokat is. Ebben a kontextusban sajnálatos az Európai Bizottsággal kötendő Partnerségi Egyezmény véglegesítésének elhalasztása, amelyet az Európai Ügyek Minisztériuma január végéig kért. A halasztás azzal is jár, hogy az új programok elindításához szükséges bizottsági akkreditációk is csúsznak, amely nyilván újabb késést generál. Ami az új Közös Agrárpolitikát illeti, 2014 a felkészülés éve lesz, ugyanis 2015-től lépnek érvénybe az új előírások" – mondta el Winkler Gyula.A rovatból ajánljuk:
A PSD mintegy ötezer tisztségviselője hétfőn online szavazáson döntött arról, hogy a párt megvonja támogatását Ilie Bolojantól. A miniszterelnök szerint a PSD hazudik, valójában részt vett a koalíció közös döntéseiben, de nem vállalja a felelősséget a népszerűtlen intézkedésekért.
A pártelnök szerint történelmi felhatalmazást kaptak.
A Fidesz-KDNP jelöltjei 55 mandátumot szereztek, s bejutott még az országgyűlésbe a Mi Hazánk is.
A miniszterelnök elismerte a Fidesz-KDNP vereségét.
A választásra jogosultak több mint 77 százaléka, közel 6 millió szavazó járult az urnákhoz vasárnap.
A szavazási levélcsomag átvehető személyesen a választópolgár által a regisztrációs kérelemben megjelölt helyszínen és módon.
