A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik. A hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, „ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt”.
A virágvasárnapi liturgia része a hívek által hozott barkák megáldása. A pap ilyenkor ezt mondja: „Mindenható, örök Isten, szenteld meg áldásoddal ezeket az ágakat, hogy mi, akik most örvendezve lépünk Krisztus Király nyomába, őáltala egykor az örök Jeruzsálembe is eljussunk.”
Ez a vasárnap „az Úr szenvedésének vasárnapja” néven ismert a liturgiában, a szertartás során elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió. A katolikus egyház ezzel fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás Jeruzsálembe a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, „elhozva ezzel a megváltást, amely az örök élet reményét táplálja minden hívőben”.
Virágvasárnaphoz számtalan népszokás kapcsolódik, többek között a barkaszentelés, amely elhárítja a rontásokat, megvédi tulajdonosa házát a vihartól és tűztől, veteményesébe tűzve pedig a terményt is növeli a magyar népszokások szerint – mondta Havay Viktória néprajzkutató az M1 aktuális csatornán szombaton.
A római katolikus szokások szerint a barkát a virágvasárnapi szentmise előtt a pap megáldja, a hívek pedig a mise végén hazaviszik, majd a következő év hamvazószerdáján elégetik, ezzel készülve az új böjti időszakra.
A barka szimbolikája leginkább Jézus Jeruzsálembe vonulásánál földre terített pálmaágak jelentésének felel meg. A pálmaág a Makkabeus testvérek politikai lázadását jelképezi, és azért terítették Jézus elé, mert egyfajta szabadságharcost láttak benne.
MTI
